Előadó: PETSCHNIG MÁRI AZITA
2024.09.27.
A magyar gazdaság strukturális problémái A külső és belső egyensúlyi mutatók és a növekedés. 2023-ban összeomlott a belső kereslet, 2024-ben sem indultak el a beruházások (Lázár János és az állami beruházások tömeges leállítása) és a beruházásokhoz szükséges import igény visszaesése.
2023-ban 52-szer módosították a költségvetést, így valamit még legalább terveztek és bemutattak. Idén már ezzel sem foglalkoznak. A gazdaság szereplői már csak a Magyar Közlönyön keresztül értesülnek a kormány gazdasági döntéseiről.
Nem azért van a nagy export többlet, amivel Nagy Márton a magyar gazdaság erejét próbálja alátámasztani, mert "megtaláltosodtak a hazai multik" és óriásit nőtt volna a kivitel, hanem pont ellenkezőleg: az elmaradt (részben állami) beruházások nagy import igénye kiesett. Sajnos az import csökkenése okozza az export többletet.
Hogy állunk a költségvetési hiánnyal? Mi történt 2019 óta a maastrichti kiritériumokhoz képest, ami a bruttói hazai termék 3%-ig engedi a hiányt? Nálunk az uniós átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben szaladt meg a Covid időszak alatt a deficit. A költségvetés a teljes szétesés határán van. A Varga féle feszes költségvetési politika 2023-ra 3,5% hiányt tervezett, mely közelít a maastrichti kritériumokhoz, de a valóságban a költségvetési hiány 2023-ban 6,7% lett, mely nemhogy csökkent volna 2022-höz képest hanem tovább nőtt! Nagy Márton szerint 2024-re mégnagyobb 7-8%-os hiány kellene, hogy a költségvetés járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez, miközben Varga Mihály szigorúan ragaszkodik az elfogadott 2024-es 2,9%-os hiánycélhoz. Áprilisban már bejelentette Varga, hogy 4,5% lesz idén a hiány és tovább halasztja a deficit csökkentési terveket. A fő probléma ezzel az, hogy hozzáadódik az adósságállományhoz, ezt is finanszírozni kell, és ez is gerjeszti az inflációt.
Az utobbi öt év alatt 31 ezermilliárd forintról 60 ezermilliárdra nőtt az államadósság! Ennek a kamatköltségei a bruttó hazai termékhez képest a legmagasabbak az EU-ban!
A növekedés és az egyensúly szempontjából rendkívül rossz helyzetben vagyunk: a gazdasági növekedést csak a fogyasztás húzza, ugyanakkor a gazdaság eladósodik. Ez volt a késő Kádárkorszak modellje is: államadósságból finanszírozott fogyasztás növekedés.
Ha ennyire rossz a gazdasági helyzet, akkor beszélhetünk államcsőd közeli állapotról? Államcsőd akkor van, ha devizában nem tudjuk törleszteni a hiteleinket. Mivel elsősorban forintban vagyunk eladósodva, ezért arról szó sincsen, hogy fizetésképtelenné válna az ország.
2017-től kezdve folyamatosan dobogós helyen vagyunk a legmagasabb inflációval küzdő országok rangsorában a 2004 után csatlakozott európai országok között. 2023-ban abszolút rekorderek voltunk. 2024-ben egyelőre nem vagyunk dobogós helyen. Orbán a 2022-es választások elvesztésétől annyira rettegett, hogy kb. 2000 milliárd forintot szórt ki (szja kedvezmények, 13 havi nyugdíj stb.) ez jelentős lyukat ütött a költségvetésen, melyet különadókkal, extra profit adókkal és a beruházások leállításával próbáltak befoltozni. Inflációt váltott ki a pénzszórás és inflációt váltott ki az adóemelés is, sőt még az árstop és a kamatstop is. Szó sincs arról, hogy csupán a szankciók okozták volna a környező országokhoz képest jóval magasabb inflációt. A Még a Lettek és Litvánok is 20% fölötti inflációról két év alatt lejöttek egy százalék alattira!
Eddig a növekedés annak volt köszönhető hogy érkeztek az uniós források, nőtt a foglalkoztatottság, a munkaerő többlet hozta növekedést. A termelékenységben a magyar gazdaság rettenetesen le van maradva. Európában csak Bulgária termelékenysége rosszabb mint a miénk. A felzárkózáshoz alapvetően ezen kellene változtatni. Az egészségügyi rendszer és az oktatási rendszer leépülése és a külföldre költözés közvetlenül okozza az alacsony termelékenységet. Munkaadói oldalról pedig a NER tőkéből hiányzik a piacgazdasági hajtóerő, mert az állami megrendelések tartják el őket. A NER-en kívüli tőkét pedig félelemben tartják azzal, hogy ha túl eredményes, akkor a NER szemet vet rá.
Mi várható a következő években? Ha jövőre úgy látja Orbán, hogy vesztésre áll semmi nem lesz drága. Egyetlenegy politikai szempont lesz a hatalmának a megtartása.
Az akkumulátor ipar jelenleg teljes kudarc de valószínűleg hosszú távon sem térül meg a nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi állami támogatás.
Idézetek a 2010-ben kiadott nemzeti együttműködés programjából, mely az utolsó kormányprogramnak tekinthető:
"megteremti a közjó primátusát a magánérdekel szemben."
"A biztonság primátusát a kiszámíthatatlansággal és a kormányzati káosszal szemben."
"A gazdasági felemelkedés primátusát az eladósododással és kiszolgáltatottsággal szemben."
"Olyan kiegyensúlyozott, erős államra van szükség, mely mindennek előtt a közérdeket, nemzetünk érdekét szolgálja, nem egy kiváltságos szűk elit üzleti érdekeit."
"Az államnak pártatlannak kell lennie, nem ügyeskedhet, nem változtathatja kénye-kedve szerint a szabályokat."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.