Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.14.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) több mint félszáz civil szervezet szakmapolitikai értékközösségen alapuló, demokratikus együttműködési fóruma, amelyhez a tagok azért csatlakoztak, hogy szót emeljenek az olyan oktatáspolitikáért, amely a személyközpontúságon alapul, a gyermek- és diákközpontúságra fókuszál a tanításban. Elvárják a kormányzattól, hogy a meghozandó intézkedések a közoktatás akut problémáinak orvoslását szolgálják. Ercse Kriszta szerint „a most véleményezésre közreadott törvénytervezet mindezeknek ellentmond, hiszen ezen keresztül a Belügyminisztérium mintegy cenzori szerepet szán az iskolák vezetőinek.” Azoknak ugyanis tisztázatlan fogalmak alapján kell működtetniük a vezetésükre bízott intézményt, amely megannyi konfliktus forrása lehet. Példaként a szóvivő a Madách Gimnázium augusztus végén menesztett igazgatójának esetét említette. Tőle azért vonták meg a megbízatását, mert a maga értékrendje szerint értelmezte a mobiltelefonok iskolai „bebocsátásra” vonatkozó minisztériumi utasítást.
A pontatlan fogalmazás miatt az intézményvezetők többsége a digitális eszközök „kitiltásának” értelmezte az utasítást, holott a rendelkezés szerint a tanítás kezdete előtt csak össze kell gyűjteni a portán azokat a digitális eszközöket, amelyeken keresztül az internet elérhető. De abban az esetben a diákoknál maradhatnak, ha a tanárok betervezik a használatukat az órai tanmenetbe. „Azok a pedagógusok, akik egyébként már eddig is beépítették az órai munkába a digitális eszközök használatát, azért tették, mert tisztában vannak vele, hogy azokra a 21. században szükség van. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogyan lehet a tanulás szolgálatába állítani a világhálót” – érvelt a szóvivő, és hozzátette: azok a tanárok, akik hisznek ebben, nem fogják elengedni ezeknek az eszközöknek a használatát, de sajnos azok, aki korábban is idegenkedtek ettől, most örülnek, hogy megszabadulnak tőle. „Az eljárás a problémás, az az adminisztrációs teher, ami időt, forrást igényel, amely mögött különböző felelősségek jelennek meg, és erről az oktatási kormányzat csak ködösen nyilatkozik.”
A Civil Közoktatási Platform szakértői most egy újabb hasonló konfliktus lehetőségére figyeltek fel. Nincsen pontosan meghatározva, mit neveznek a Belügyminisztériumban olyan „tankönyvnek”, amit az Alaptanterv érvényesnek fogad el? „Ez a rendelet megint nem olyasmiről szól, ami világosan és jól körvonalazható lenne. Egész egyszerűen azért, mert, a szövegben az szerepel, hogy a „nevelő-oktató munka során, az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tankönyvet, és tansegédletet kell a tanároknak használniuk”. Ennek ellenőrzését, garanciáját, felelősségét az igazgatókra testálja a tervezet. Semmi értelme ennek, hiszen az iskolába nem kerülhet be olyan „tankönyv”, amely nem felel meg a korábban említett követelményeknek” – emlékeztetett a szóvivő.
Felmerült a CKP köreiben az a gyanú is, hogy a jogalkotói szándék egyrészt szándékosan nem derül ki egyértelműen magából a jogi szövegből, másrészt tudatosan nem könnyíti meg a végrehajtást sem, miután olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem értelmezhetőek. A tantestületben mindenki szabadon asszociálhat valamire, aminek a végén a tanárokban a fenyegetettség érzése alakulhat ki. Nehéz nem arra gondolni, hogy az iskolai év végén, amikor számos intézmény vezetőjét lecserélte a minisztérium, országszerte sok esetben kerültek nyilvánosságra botrányos leváltások hírei. Az volt bennük a közös, hogy az új vezetőket nem szakmai alapon választották ki.
A kormányzathoz, a hatalomhoz lojális iskolavezetők, akik nem szeretnék megütni a bokájukat, vagy féltik az állásukat, most látva ezt az újabb értelmezhetetlen jogszabályt, inkább félnek dönteni, mint később megijedni a retorzióktól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.