IDŐSKORI SZEGÉNYSÉG RÉME FENYEGET

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.10.22.

Elkészült az új Globális Nyugdíjindex, és annak európai összesítése, amely olyan szempontok alapján rangsorolja az országokat, hogy milyen az idősek életminősége, az anyagi jólét az egész országban, és ehhez képest mit nyújtanak a nyugdíjak. A 44 vizsgált ország sorát Izland vezeti, a követők között ott van Svájc, Norvégia, Írország, Hollandia, Dánia és Németország is. Magyarország csak a harmincharmadik. „Ezek a sorrendek mindig csalókák. A nyugdíjak összehasonlításakor nem lehet érmeket osztani, mint a sportversenyeken. A magyar nyugdíjasok általános helyzete valóban csapnivaló, de elsősorban a rendszer igazságtalanságai miatt” – állapította meg Simonovits András nyugdíjszakértő.

Az Európai Bizottság a korábbi nemzetközi felmérések tapasztalatai alapján javaslatot tett a magyar kormánynak a hazai nyugdíjrendszer átfogó reformjára, mert a szakértői elemzésekből arra következtettek, hogy a jelenlegi szabályok egyrészt nem mindenben felelnek meg az uniós elveknek, másrészt aggályosnak látták annak hosszabb távú fenntarthatóságát az ország demográfiai elöregedésének adatait látva. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra, elmaradt a javaslatokban szereplő megállapítások társadalmi egyeztetése is, amelyet az idén júniusig kellett volna befejezni, hogy a javaslat szerint 2025. március 31-étől be lehessen vezetni. A kormány megköszönte szépen a szakértők munkáját, de úgy látja, a hazai nyugdíjrendszer egészséges, hosszú távon is működőképes.

Simonovits Andrásnak mind a kormány álláspontjával, mind az OECD jelentésben szereplő megállapításokkal szemben fenntartásai vannak. Úgy gondolja, egyrészt nem lehet egy-egy mutatóval jellemezni a nyugdíjasok helyzetét, másrészt az OECD tanulmány egyes részei „kincstári optimizmust” mutatnak, amikor a magyar nyugdíjakat „kiemelkedőnek” értékelik. Ehhez egyetlen adatot vettek tekintetbe: ha valaki 45 éves szolgálati idővel megy nyugdíjba, akkor az első éves nyugdíja az utolsó éves éves nettó keresetének 90 százaléka lenne. „Ezzel csak az a baj, hogy nagyon kevés ember megy 45 éves szolgálati idővel nyugdíjba, az átlag 39-40 évnyi munkaviszony után kikerül a munka világából” – mondja a szakértő és hozzáteszi: a magyarországi nyugdíjak rendkívül gyorsan inflálódnak, a korosztályok között nagyon erős a polarizáció, az azonos évben születettek, vagy azonos évben visszavonuló nyugdíjasok között egyre nő a relatív jövedelmi távolság...

ITT OLVASHATÓ