Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.10.30.
Hogyan vált Lengyelország és Magyarország két jóbarátból ellenséggé? – ezt vizsgálja átfogó cikkében a Politico, nagyrészt Zgut-Przybylska Editnek, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézeti adjunktusának, valamint Zeöld Zsombornak, a lengyel-magyar kétoldalú viszony szakértőjének a megállapításait ismertetve.
Az amerikai portál szerzője felidézi, hogy Orbán, amikor 2010-ben hatalomra került, még közelebb állt Tuskhoz, mint Kaczyńskihoz. Mindkettőjük pártja benne volt a konzervatív értékrendű Európai Néppártban, mindketten a nyolcvanas évek végének antikommunista ellenzékében szerezték tapasztalataikat, majd emelkedtek egyre magasabbra, és – miként arra Zgut-Przybylska utalt – mindketten futballrajongók.
Zeöld Zsombor ehhez hozzátette, hogy amikor Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották, még akkor is élvezte Orbán politikai támogatását. De valamikor a 2010-es évek közepén a viszonyuk kezdett megromlani, párhuzamosan azzal, ahogy a Fidesz viszonya romlott az európai intézményekkel. Tusk bekerült a brüsszeli buborék közepébe, Orbán pedig fokozta harcát az uniós intézmények ellen. A Tusk vezette Polgári Platform 2015-ben elvesztette a választást Kaczyński Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű pártjával szemben. Addigra a Fidesz és a PiS nézetei már sokkal közelebb álltak egymáshoz, holott a PiS másik pártcsaládhoz, a konzervatívok és reformisták frakciójához tartozott. Varsó és Budapest együtt vált az EU aggodalmainak tárgyává, a migráció elutasításával, a jogállam és a demokrácia mellőzésével – emlékeztetett Zgut-Przybylska Edit.
Kaczyński és Orbán azonban – folytatta a magyar kutatónő – két eltérő személyiség. Kaczyński ideológiai alapon állt, ami túl rugalmatlanná tette őt a Brüsszellel való alkudozáshoz, míg Orbán realistaként mindig tudta, mikor kell engednie, úgy, hogy közben még szoros ellenőrzés alatt tarthassa országát. Úgy hírlik, első megbeszéléseik egyike után Orbán azt mondta Kaczyńskiról: találkoztam egy őrülttel. 2019-re mindenesetre a Fidesz és a PiS politikai kapcsolata olyan szorossá vált, hogy Orbán Viktor meghívta lengyel miniszterelnök-társát, Mateusz Morawieckit, hogy mondjon beszédet a magyar nemzeti ünnepen. Ugyanabban az évben Tuskot megválasztották annak az Európai Néppártnak az elnökévé, amely felfüggesztette a Fidesz tagságát. Tusk akkor kijelentette, hogy a Fidesz már sok évvel korábban elhagyta a kereszténydemokráciát.
Budapest és Varsó viszonyát 2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz invázió szakította szét. Míg a lengyelek nagy többsége – beleértve a PiS-t és Tusk Polgári Platformját is - szilárdan kiállt Ukrajna mellett, a Fidesz a másik utat választotta. Orbán szakított kezdeti oroszellenes gyökereivel, és a Kreml legszorosabb EU-n belüli szövetségese lett. A lengyelek és a magyarok az ukrajnai háború ügyében ellentétes oldalon találták magukat. „Nem volt akkor jó érzés Varsóban magyarnak lenni, a lengyeleket felháborította Orbán oroszpárti politikája” – mondta Zgut-Przybylska. Zeöld Zsombor lengyel ismerősei pedig azt mondták: 2022 előtt a lengyelek nem értették az Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspontot, de elfogadták azt. 2022 februárja után megértették, és határozottan ellene fordultak.
Tavaly a PiS kérte ugyan fideszes tanácsadók segítségét a választási kampányhoz, de annak nem látta sok hasznát. A PiS kiesett a hatalomból, és immár nem kulcsfontosságú a magyar kormánypártnak, amelyre továbbra is brüsszeli nyomás nehezedik. Tusk a választási győzelem után arra törekszik, hogy Orbán ellentéteként tekintsenek rá: ő az, és nem az euroszkeptikusok, aki helyreállítja a demokráciát, és haza tudja hozni az uniós pénzeket – fejtette ki Zgut-Przybylska. A kétoldalú kapcsolatok ma történelmi mélypontra jutottak – állapította meg, és ezt kiegészítette azzal, hogy az új varsói magyar nagykövet, Íjgyártó István Kreml-barát választás volt. A diplomata 2018 és 2023 között kijevi nagykövetként ténykedett, 2010 és 2014 között azonban a moszkvai nagykövetséget irányította. Zgut-Przybylska Edit szerint az Orbán-kormány úgy döntött, hogy véget vet a lengyel-magyar barátságnak.
És most nézzük Grúziát. A Reuters azt emelte ki az Orbán Viktor által a tbiliszi sajtóértekezleten tett kijelentések közül, hogy a magyar miniszterelnök szerint a kormányzó párt által hivatalosan megnyertnek nyilvánított választás szabad és demokratikus volt. A hírügynökség ezzel szemben megjegyezte, hogy a választás másnapján több megfigyelő misszió, köztük az EBESZ szakértői csapata egy sor szabálysértésről – szavazóurnákban álszavazatok elhelyezéséről, vesztegetésről, szavazók megfélemlítéséről, szavazó helyiségek közelében történt erőszakos cselekményekről - számolt be.
A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban megállapítja: Orbán és a grúz vezetés közötti kapcsolat nem újkeletű. A Grúz Álom kormánypárt vezető képviselői keresik Orbán közelségét, fellépnek magyarországi rendezvényeken. A párt szavazói közül sokan példaképnek tekintik a magyar miniszterelnököt, konzervatív, antiliberális politikáját, a nemzetállam erősítését, aminek mégis van súlya Európában, miközben gyakorlatias viszonyt ápol Oroszországgal. Orbán pedig, akinek a kormánya ráadásul az EU soros elnökségét adja, közvetlenül a vitatott választások után Grúziába utazott, szöges ellentétben sok más európai kormányfővel, aki nem kívánja elismerni a hivatalos választási eredményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.