EZ BIZONY MEGSZORÍTÁS VOLT, ÉS MOST MAGA AZ ORBÁN-KORMÁNY VALLOTTA BE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.10.21.

Jelentős megszorítássokkal járt 2023, a többi között drasztikusan csökkent az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások reálértéke – derül ki a kabinet által az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvényből. Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor az állami egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt, ami bőven kimeríti a drasztikus megszorítás fogalmát. Eközben a propagandára szánt kiadások nőttek.

Felborította az Orbán-kormány gazdaságpolitikai terveit a 2023-as inflációs válság és az ukrajnai háború: a felrobbant energiaárak, az államadósságot finanszírozó kamatkiadások és a rezsiharc mintegy 3000 milliárd forintos többletkiadással járt. Ennek fedezete részben a különadókból folyt be, ám mivel a plusz terhek csak a szükséges pénz felét tették ki, a kiadásokon is spórolni kellett. Azt eddig is tudtuk, hogy 2023 nem a gazdasági felemelkedés éve volt, de most, hogy a kormány benyújtatta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés elszámolását, kiderült, hogy mindeközben jelentős megszorításokra került sor egyes ágazatokban. Ugyan az Orbán-kormány retorikailag törekszik arra, hogy a megszorítás szót eltolja magától, ám azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik az embereket, a közgazdászok igenis megszorításnak nevezik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 17,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, ehhez képest kormány beszámolója szerint tavaly az állam oktatásra fordított kiadásai 2901 milliárd forintra forintra rúgtak, ami nominálisan 12 százalékos emelkedés az előző évhez képest, ám a magas infláció miatt a ráfordítások reálértéke valójában egyetlen év alatt 5,6 százalékkal csökkent. Sokkal rosszabbul járt az egészségügy: 2022-ben az államháztartás összes egészségügyi kiadása 3236 milliárd forint volt, ami tavaly 3554 milliárd forintra emelkedett. Ez 9,8 százalékos növekedés a kormány számai szerint, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor az állami egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt, ami bőven kimeríti a drasztikus megszorítás fogalmát.

Kevesebb jutott a rendvédelmi kiadásokra is, a 3,2 százalékos elvonás reálértelemben, az inflációval korrigálva 21 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Az elmúlt két évben a rendőrség drasztikusan alulfinanszírozottá vált, ezt mutatja az is, hogy nyár végére közel 30 milliárd forintos lejárt tartozást halmozott fel a beszállítói felé, ami miatt a kormánynak rendkívüli konszolidációban kellett részesítenie a rendvédelmi szerveket – csakúgy mint az kórházakat. Ez rámutat arra, hogy a kiadások fűnyírószerű csökkentése csak ideig-óráig oldja meg a büdzsé hiányával kapcsolatos problémákat, a költségvetési intézményeknél felhalmozódó tartozásokat később rendezni kell. Ez pedig mindig többe kerül, mint a fegyelmezett költségvetési tervezés és gazdálkodás...

ITT OLVASHATÓ