BÜNTETŐVÁM A KÍNAI E-AUTÓKRA: ÍGY AKÁR MÉG TÖBB JÁRMŰ ÉS AKKUGYÁRTÓ ÉRKEZHET MAGYARORSZÁGRA

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2024.10.14.

Bár az Orbán-kormány hevesen ellenzi a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó uniós büntetővámokat, ezt nem elsősorban azért teszi, mert a magyar akkuipari és e-autó stratégia összeomlásától tart. A kínai autógyártók erősen rá vannak szorulva az európai piacra, így a szankciók nyomán lehetséges forgatókönyv, hogy a jövőben termelési láncuk még nagyobb hányadát telepítik az EU területére, ezen belül Magyarországra – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A másik forgatókönyv, hogy a Kínai Kommunista Párt stratégiai érdekei felülírják a terjeszkedési terveket.

„Óriási csapás az európai gazdaságra és a németországi autóiparra nézve, hogy az Európai Bizottság hamarosan kiegészítő vámot vet ki a Kínából érkező elektromos járművekre” – írta Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végén az X közösségi portálon. A kormányfő és a magyar kabinet egyéb megnyilatkozásai alapján első hallásra úgy tűnik, hogy a védővámok új rendszere veszélyezteti az elmúlt években a hazai járműiparban következetesen felépített „keleti nyitás” stratégiáját, vagyis a távol-keleti – elsősorban kínai – akkumulátoripari szereplők és elektromosautó-gyártók működőtőke-befektetéseinek gőzerővel történő betelepítését, és működtetését.

Nézzük a tényeket: az Európai Bizottság (EB) tavaly októberben indított vizsgálatot azért, mert álláspontja szerint a kínai kormány az akkumulátorral hajtott elektromos járművek hazai gyártóit állami támogatásokkal segítette, ezzel pedig egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett, ami nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásaival. A vizsgálat nyomán megállapították, hogy a széleskörű szubvenciók rendszere egyebek közt a közvetlen készpénzes támogatásoktól, az adókedvezményeken át az ingyenes földterületek biztosításáig terjedt. Ennek alapján az EU az idén július 4-én ideiglenes büntetővámot vezetett be a kínai elektromos autók behozatalára.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés csak a Kínában legyártott kész járművekre vonatkozik.

Az úgynevezett kiegyenlítő vámok a meglévő „normál” 10 százalékos uniós vámokra rakodnak rá, a legfelső sávot 35,3 százalékban határozták meg. A Kínában elkészített autókat az európai piacra behozó gyártók nem egyforma szinten részesülnek a sarcból: az EU differenciált közöttük, mégpedig az alapján, hogy az egyes cégek milyen mértékben működtek együtt a bizottsági vizsgálattal. Aki nem volt kooperatív, az a legmagasabb sávba került, míg a többiek arányosan kevesebb vámot kaptak a nyakukba. A lista jelenleg így fest:

- a Tesla (a Kínában legyártott autói után) 7,8 százalékos;
- a BYD 17 százalékos;
- a Geely 18,8 százalékos;
- a SAIC pedig 35,3 százalékos büntetővámot fizet.

Az EB október 4-én jelentette be, hogy az európai uniós tagállamok többsége megszavazta a kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló javaslatot. A tervezetet Németország és egyebek közt Magyarország, valamint Szlovákia élesen ellenezte. A tagországok többsége azonban jóváhagyta azt, vagyis a kiegészítő vámot a tagállamok nyomására fogadták el. Mivel az ellenző országok nem szereztek minősített többséget, az EB október 30-ig még mindig dönthet arról, hogy nem fogadja el, vagy módosítja a végrehajtási határozatot.

Emiatt főhet leginkább a magyar és a német kormány feje...

ITT OLVASHATÓ