Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.09.30.
A kormány 350 milliárd forint tranzakciós illetéket akar beszedni 2024-ben. Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, ennek mintegy előzményeként júliusban már infláció mértékét is meghaladta a tranzakciós illeték szintjének emelkedése. Augusztusban pedig sorra jelentették be a bankok, hogy ezt a költséget ügyfeleikre hárítják át.
„Ezek az illetékek pluszterhek, amelyeket végül mindig a fogyasztó visel el” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Bod Péter Ákos közgazdász. A volt jegybankelnök szerint adóbevételnek is nevezhetnénk, ha nem illeték lenne a neve. Részben idő, részben verseny, részben az adott cég politikájának kérdése, hogy mikor épül be a bankok áraikba. „Ezeket nem lehet tartósan lenyelni” – foglalta össze.
Bod felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány részéről ez egy ugyanolyan forrásbegyűjtés, mintha megemelték volna a személyi jövedelemadót, mert az jobban észlelhető és be is kell jelenteni. „Általában a gyenge parlamenti erejű kormányok szoktak ilyesmit csinálni. Nem direkt vetnek ki adót, hanem kerülőúton, hátha nem veszik észre az adófizetők.”
Ami azonban érdekesebb, hogy bár érthető lenne a bankok reakciója, de kormány megtiltotta a bankoknak, hogy hozzányúljanak az év végéig érvényes lakossági számlaszerződésekhez. Ez azt jelenti, hogy kormány belenyúlt egy magánjogi szerződésbe. Ilyenre indokolt eseten kívül, például háború esetén nem nagyon van szükség. „Nálunk mindig találnak okot rá, de azt, hogy pénz kell a kormányzatnak, nem tartom vészhelyzetnek” – ironizált Bod.
Hozzátette, a lépéstől az infláció további 0,2-0,3 százalékos emelkedésére számít 2025-ben a Magyar Nemzeti Bank.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.