2024. október 1., kedd

BALSZERENCSEJÁTÉK – ÍGY TESZI TÖNKRE EZREK ÉLETÉT EGY CSAKAZÉRTIS ALKOTMÁNYELLENES TÖRVÉNY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.10.01.


Kínos véletlen: éppen a szerencsejáték-törvény módosításába tették a passzust, amely több ezer család balszerencséjét okozta. Elestek havi közel bruttó kétszázezer forinttól, az utóbbi időszak leggálánsabb szociális támogatásától. A parlament előbb alaptörvény-ellenes szabályt hozott a sérült hozzátartozójukat ápolókról, majd miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette, újra megszavazták. Ugyanazt az alkotmányellenes jogszabályt. Így alakult ki az a helyzet, hogy vannak családok, amik mégsem családok, az alkotmányos jog pedig nem jog. A debreceni Tóth Viktorék történetén keresztül mondjuk el, hogyan lettek éppen a legsérülékenyebbek a vesztesei egy eredetileg korszakos jelentőségű szociális intézkedésnek.


Tóth Viktor úgy érezte, most már jóra fordul az életük. Novák Katalin akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanis a köztelevízióban bejelentette, új szociális támogatást vezetnek be, amely 17 ezer családnak automatikusan jár majd. Ez a gyod, a gyermekek otthongondozási díja, amit a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozóikat otthon ápolók kaphatnak. A későbbi köztársasági elnök bejelentése Tóth Viktorék számára mai értéken azt jelenthette, hogy bruttó 73 ezer forint helyett közel 200 ezerrel több jár nekik havonta. Nem a mozgássérült húgát gondozó debreceni férfi volt az egyetlen, aki úgy gondolta, a 2019 januárjában bevezetett gyod új fejezetet nyit az életében.

Az Orbán-kormány a segélyeket folyamatosan átcsoportosítja az aktív, dolgozó szegények számára. Ők így kiemelkedhettek a nyomorból, aki viszont képtelen munkát vállalni, az még mélyebbre süllyedt. Viktor húgának, a fél oldalára részlegesen béna Angélának esélye sincs arra, hogy munkába álljon, a gondozását vállaló fivére is csak négy órás állást tud vállalni. A fogyatékos hozzátartozójuk ápolását végző családok évről évre csúsztak lefelé.

2000-ben még az országos átlagbér hatodát tette ki az ápolási díj átlagos összege, 2023-ban már csak kilencedét. Novák Katalin bejelentése korszakos jelentőségű volt: először emelték egy szociális ellátás összegét a minimálbér szintjére.

És nagy győzelem is az érintett családoknak, akik civilszervezeteik révén már 2006-ban összegyűjtöttek 50 ezer aláírást az ápolási díj legkisebb bér összegére emelése érdekében, de akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció megakadályozta a népi kezdeményezést. Újabb 13 hosszú esztendő telt el, mire lépésről lépésre eljutottak odáig. 2011-ig az ápolási díj összegét még a minimálnyugdíjhoz kötötték. Azt 2008 óta egyszer sem emelték, így több segély – köztük a gyes – összege is napi ezer forint alatti összeg maradt. Ám amíg ebből 2008-ban még napi négy kilogramm kenyeret lehetett kapni, tavaly már csak egy kilóra futotta. (Miközben a szlovákiai minimálnyugdíj már tavaly is 390 euró volt, tehát 150 ezer forint körül alakult.) Az ápolási díj megállapításánál a kormány 2011-től már nagyvonalúbb volt: Tóth Viktoréknál fejenként jut egy kiló kenyérre belőle naponta, és egy kicsi még marad is belőle.

Novák Katalin bejelentése tehát azt ígérte, hogy ezután a legkisebb garantált bérrel megegyező és évente emelkedő összeget kapnak, idén bruttó 266 800 forintot, ami jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint már 298 800 forint lehet. Az érdekvédők azt viszont már nem tudták elérni, hogy a gyod-ot ne csak a szülők, hanem bármilyen hozzátartozó megkaphassa, aki vállalja sérült rokona gondozását.

Viktoréknak nem jött meg a pénz.

– Az apróbetűs rész, azzal volt a hiba – meséli a férfi, aki annak idején nem figyelt fel a részletekre. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala azzal utasította el: nem a gyerekét, hanem a testvérhúgát gondozza. Viktor nem sokat konyít a joghoz, de azt pontosan érezte, hogy igazságtalanság érte őket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.