ÁLLAMCSŐD-KÖZELBŐL FELLENDÜLÉS

HÍRKLIKK
Szerző: VÁMOSI ÁGOSTON
2024.10.13.

Hogyan tudott a magyar gazdaság 30 százalék feletti inflációval is működni, és hogyan alakították ki a rendszerváltás utáni gazdaság legjobb éveit? Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke erről is beszélt az Egy történelmi kísérletről című konferencián. A Politikatörténeti Alapítvány, a Szociális Demokráciáért Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány szervezésében emlékeztek arról, hogy a baloldali pártok harminc éve győztek először Magyarországon szabad választáson.

Minden nehézsége ellenére, sikeresnek tartja a rendszerváltás utáni első évtizedet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke. Surányi György felidézte, abban az időszakban Magyarország kiemelkedően a legjobban teljesített, szemben az azt követő két évtizeddel. „1989-re Magyarország kimerítette az összes forrást, amiből még növekedni lehetett, semmilyen lehetőség nem maradt a növekedésre. Nyakig eladósodtunk, és a Szovjetunió sem támogatott. A szovjet utódállamokhoz hasonlóan, példátlan mértékű visszaesést szenvedett el a magyar gazdaság 1993-ig” – emlékezett vissza Surányi.

A 36,8 százalékon tetőző infláció ugyan sokkolónak tűnhet, de a régióban messze a legalacsonyabb volt – Csehszlovákiát leszámítva a térség minden más országa háromjegyű inflációtól szenvedett. A keresetek, jövedelmek értéke visszaesett, a lakosság természetesen és jogosan többre vágyott, az Antall-kormány viszont lazított a gyeplőn. Ennek köszönhetően, a választás évében, 1994-ben már 7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ami meghaladta a gazdaság teherbíró képességét.

Eközben az MNB-nek fél évig nem volt elnöke, ráadásul a következő januárban Békesi László pénzügyminiszter is lemondott, ezért egy hónapig mindkét pozíció üresen állt, Magyarország közel került a pénzügyi csődhöz. Akkor kérte fel Horn Gyula miniszterelnök Surányit, hogy másodjára is álljon a jegybank élére. „Olyan programot kellett kidolgoznunk Bokros Lajossal, ami nagyon rövid idő alatt képes egyensúlyi fordulatot elérni, és aminek a mentén el lehet kerülni a tömeges munkanélküliséget és a súlyos recessziót. Az államadósság szintje 89 százalék volt GDP-arányosan, ez 2001-re 52 százalékra esett, ami már egy szolid adat. A Horn-Kuncze-kormány nem az egészségügyre, oktatásra, szociális kiadásokra fordított kiadásokat vette vissza, hanem a kamatkiadások és a költségvetési hiány csökkenése határozták meg a javulást” – emlékezett vissza az egykori jegybankelnök. A Bokros-csomag keretein belül elvettek olyan támogatásokat, amelyek a társadalom felső 20-30 százalékához mentek értelmetlenül, feleslegesen, aláásva a költségvetés helyzetét, és elszívva a forrásokat a valóban rászoruló társadalmi rétegek elől. Ez rendkívüli ellenállást váltott ki a társadalomból, de gazdaságilag hamar érezhetővé vált az eredménye...

ITT OLVASHATÓ