Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.10.03.
Többet ad, kevesebbet vesz el az állam
Korábban többször írtunk róla, hogy 2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez még úgy is rengeteg, hogy a 2010 környéki számokat jó eséllyel torzítják a csapatok akkori költségcsökkentő trükközései.
Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
Az, hogy a magyarországi focistafizetések a 2020-as évek elejére nyugat-európai szinten is versenyképesek lettek, elsősorban a hazai labdarúgásba áramló – főként állami – százmilliárdoknak köszönhető. A futball közvetlen állami támogatása mellett azonban van még egy tényező, ami jelentősen javítja a magyar csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon: a rendkívül kedvező adózási feltételek.
Korábban többször írtunk róla, hogy 2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás. Ez még úgy is rengeteg, hogy a 2010 környéki számokat jó eséllyel torzítják a csapatok akkori költségcsökkentő trükközései.
Ez a növekedés vezetett oda, hogy jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
Az, hogy a magyarországi focistafizetések a 2020-as évek elejére nyugat-európai szinten is versenyképesek lettek, elsősorban a hazai labdarúgásba áramló – főként állami – százmilliárdoknak köszönhető. A futball közvetlen állami támogatása mellett azonban van még egy tényező, ami jelentősen javítja a magyar csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon: a rendkívül kedvező adózási feltételek.
A magyar állam a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonja el, mint ami más országokban jellemző.
Így egy hazai focicsapat sokkal kisebb költséggel tud ugyanakkora bért adni futballistáinak, mint egy francia, osztrák vagy éppen belga klub...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.