Szerző: SARKADI ZSOLT, MIZSUR ANDRÁS
2024.10.02.
„Megint a vidéki szegényekre próbálták rátolni a felelősséget a Fidesz győzelme miatt, miközben a nagyvárosi munkásnegyedekben több szavazója lehetett a kormánypártoknak, mint a legszegényebb falvakban, már csak a tömegarányából kifolyólag is” – mondta Kovách Imre szociológus, amikor a június 9-i választás tanulságairól és a választási eredményhez vezető társadalmi folyamatokról kérdeztük. Kovách Szabó Andrea választásszociológussal együtt adott interjút a Telexnek.
Arra kerestük a választ, hogyan állhatott elő, hogy a politikai életbe alig néhány hónappal korábban berobbanó Magyar Péter rögtön 30 százalékot érjen el pártjával az EP-választáson, amire egyetlen ellenzéki formáció sem volt képes korábban. Mi vezetett oda, hogy ellenzéki szavazók tömegei pártoltak át az új ellenzéki erőhöz, aminek politikai elképzeléseiről jelenleg azért nem sokat tudunk? Miért egy jobboldali, konzervatív politikusban látják megint a kormányváltás esélyét? Milyen kihívásokkal kell megküzdenie a 14 éve kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesznek?
Szabó Andrea a hegemón pártrendszer oldódását tartja a június 9-i utáni időszak legfontosabb politikai fejleményének. „Amit eddig, az elmúlt 15 évben láttunk – de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez már 2010 előtt elkezdődött –, ez a folyamat most megtörni látszik. A Fidesz hegemóniájával szemben jelentkezett egy kihívó, amelyik a választáson, júniusban 30 százalék körüli értéket kapott, de most már a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy adott esetben a szavazatok 40 százalékát is begyűjtheti.”
Pártszociológiai értelemben a 2000-es évekhez hasonlóan úgynevezett kétblokkrendszer kezd kialakulni Magyarországon „ráadásul ezek a blokkok nem is sok kisebb pártból és egy nagy pártból állnak, hanem konkrétan két nagy párt verseng egymással. Ilyen értelmemben talán több is, mint egy kétblokkrendszer, inkább kétpártrendszer jellegzetességeit mutatja” – mondta Szabó.
A fő kérdés viszont az, hogyan tudott Magyar Péter és a Tisza Párt ilyen rövid idő alatt ilyen sok szavazót magához vonzani. Szabó szerint politológiai szempontból ez az ellenzéki szavazó tézissel magyarázható. „2018-ban írtam le először, amikor a 2018-as választásokat vizsgáltuk, hogy szerintem az ellenzéki oldalon már nem DK-s, MSZP-s, jobbikos szavazó van, hanem úgynevezett ellenzéki szavazó. Az a legfontosabb identitása, hogy ellenzéki. Szinte mindegy neki, melyik politikai erő válik dominánssá az ellenzéki oldalon, csak legyen valaki domináns, és arra szavaz, mert az lehet megfelelő kihívója a Fidesznek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.