2024. szeptember 16., hétfő

SOK GYEREKNEK KEVÉS A HELY, ALIG VAN ISKOLA MAGYARORSZÁGON A SPECIÁLIS IGÉNYŰ TANULÓKNAK

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2024.09.16.


Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint az intézmények 2,5 százaléka foglalkozik fejlesztő nevelés-oktatással, gyógypedagógiai hálózat működtetésével. Előfordul, hogy hiába van benne az alapító okiratban az SNI-s diákok fogadása, nem tudják őket ellátni, mert nincs hozzáértő szakember.


Különösen sérülékeny és kiszolgáltatott helyzetben lévő családokba rúgtak bele a kormányhivatalok azzal, hogy megszüntették az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség budapesti és szegedi Wesley-iskoláit, ahol javarészt halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű, több esetben az állami közoktatásból kirekesztett gyerekek kaptak esélyt arra, hogy érettségit, illetve valamilyen szakképesítést szerezzenek. Az iskolák bezárása ráadásul - eddig példátlan módon - egy-két nappal a tanévkezdés előtt történt, ami további kihívások elé állította az érintett szülőket, gyerekeket.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. Bár a bezáratott Wesley-iskolák helyett a kormányhivatalok kijelöltek néhány állami oktatási intézményt, amelyek közül a szülők választhattak, de az átiratkozás több esetben is akadályokba ütközött, mivel a kijelölt intézmények nem voltak felkészülve arra, hogy SNI-s - köztük autista – gyerekek fogadjanak. Speciális igényű gyerekeket ugyanis nem vehetnek fel bármilyen iskolába: az intézményeknek az alapító okiratában, alapdokumentumában, működési engedélyében is szerepelnie kell az SNI-státuszú gyerekek oktatásának, ellátásának, gyógypedagógusokat, speciális tantervet, tankönyveket kell biztosítaniuk, valamint olyan szemlélettel kell működniük, ami lehetővé teszi a különleges bánásmód érvényesülését.

A megfelelő iskolákat pedig, amelyek közül a szülők választhatnak, nem egy kormányhivatalnak, hanem a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak kell kijelölniük a gyermekek igényei alapján.

A választék azonban nem túl nagy. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat listáján mindössze néhány tucat olyan iskola szerepel, amelyek fogadnak SNI-s tanulókat. Ezek között csupán 30 olyan gimnázium van, ahova például autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókat is felvesznek, ami a Budapesten működő gimnáziumok 14,6 százalékát jelenti. Országos szinten azonban még ennél is nehezebb lehet megfelelő oktatási-nevelési intézményt találni az SNI-s gyerekeknek, diákoknak. Arról nem találtunk adatot, összesen mennyi olyan óvoda, iskola van az országban, amelyeknek az alapító okirataiban is szerepel az SNI-gyerekek ellátása, de az Oktatási Hivatal (OH) nyilvántartásában rá lehet keresni az alapfeladatokra, így arra, mennyi olyan intézmény van, ahol a Wesley-iskolákhoz hasonlóan készségfejlesztő nevelés-oktatással, fejlesztő nevelés-oktatással, vagy utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózat működtetésével is foglalkoznak. Az OH mindössze 146 ilyen aktív státuszú intézményt tart számon, ami az összes oktatási-nevelési intézmény csupán 2,5 százaléka.

Valóban nagyon kevés olyan iskola van, ahol az SNI-s tanulók megfelelő oktatást, fejlesztést, odafigyelést kaphatnak. Ráadásul előfordul, hogy hiába van benne az alapító okiratban az SNI-s diákok fogadása, nem tudják őket ellátni, mert nincs hozzáértő szakember


- erről Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus beszélt lapunknak, aki maga is gyakran foglalkozik speciális igényű gyerekekkel. Hangsúlyozta, az SNI-s gyermekek növekvő száma miatt sokkal több intézménynek kellene felkészülnie az ellátásukra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.