ORBÁN NAGYOKAT MONDOTT, DE TÉNYLEG NEM ROSSZAK A MAGYAR NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.09.18.

Nemcsak azért érdekes most a magyar gazdaság idei és jövőre várható teljesítménye, mert vállalatok ezreinek és emberek millióinak anyagi helyzetét határozza meg, hanem azért is, mert a 2026-os választások előtt az elmúlt 14 évben megszokotthoz képest kifejezetten szoros a verseny a hazai politikában. A Medián felmérése szerint 4, az Idea felmérése szerint pedig 5 százalékra csökkent szeptember elejére a Fidesz és a Tisza Párt biztos szavazói közti különbség.

Az esélyekre pedig a pártok politikai teljesítménye mellett a gazdasági helyzet is hatással van, nem mindegy ugyanis például, hogy az elmúlt két év inflációs sokkja után az emberek milyen tempóban mernek újra lendületesebben fogyasztani. Ahogy az sem, hogy a növekedés létrehoz-e olyan költségvetési mozgásteret, ami a választások előtt lehetővé teszi olyan népszerűségjavító intézkedések meghozását a kormány számára, mint amilyen például a családi adókedvezmény beharangozott megduplázása.

Az idei első harmad meglehet

Orbán Viktor szeptember elején Kötcsén a Telex kérdésére azt mondta, nem elégedett azzal, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban van Európában, akkor lesz elégedett, ha első lesz, amire lát esélyt a következő évben. Azt is elmondta, hogy 3-5 százalék körüli növekedést szeretnének „kipréselni vagy kiszuszakolni” valahogy a magyar gazdaságból jövőre. Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén azt mondta, a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet, 3,5 százalék körül alakulhat.

A 2025-ös kormányzati várakozások azért is izgalmasak, mert 2024-et teljesen rosszul ítélték meg a tavalyi második félévben és idén az év elején. A Pénzügyminisztérium tavaly tavasszal a 2024-es költségvetést négy százalékos növekedésre alapozta, azóta viszont folyamatosan csökkenő előrejelzések érkeznek. Nagy Márton gazdasági miniszter márciusban az exportpiacok átmeneti gyengeségére hivatkozva már csak 2-3 százalékos bővülést látott reálisnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Portfolión közölt augusztusi írásában ez a 2,5 százalékos várakozás aztán 2 százalékra csökkent.

Még az idei kilátásoknál maradva érdemes elidőzni a miniszterelnök arra vonatkozó kijelentésénél, hogy idén a magyar gazdasági növekedés az első harmadban lesz Európában. Ez azért is érdekes, mert az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a – 2,5 százalékos – magyar növekedés a 7. legnagyobb lenne az idén, ami valóban az első harmadot jelenti a 27 tagú mezőnyben (már amennyiben Európa alatt az EU-t értette a miniszterlenök, de ez eléggé általános szóhasználat).

Ezzel kapcsolatban azonban bizonytalanságot jelent, hogy maga a kormány sem számít már ekkora növekedésre. Persze mivel a bizottsági előrejelzés májusi, könnyen előfordulhat, hogy az őszi frissítés során más országok növekedési előrejelzése is lefele módosul, és igaz marad az első harmadra vonatkozó miniszterelnöki megjegyzés. Arra pedig természetesen még többet kell várni, hogy a tényleges idei növekedési adatokat megtudjuk...

ITT OLVASHATÓ