NEM TITKOLHATJA TOVÁBB AZ ORBÁN-KORMÁNY, HOGY MENNYI PÉNZT ÖNTÖTT A NER-MILLIÁRDOSOK MAGÁNTŐKEALAPJAIBA - EZT EGY UNIÓS JOGSZABÁLY TESZI LEHETŐVÉ

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.09.13.

Az elmúlt években robbanásszerűen szaporodtak a magyarországi magántőkealapok, amit egyebek mellett a NER-elit arra használt fel, hogy elrejtse magánvagyonát a nyilvánosság elől. Ezt segítette, hogy a kormány olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amely lehetővé tette a magánvagyonok illetve néhány NER-milliárdosnak nyújtott, hatalmas összegű állami támogatások eltitkolását is. Egy ideig – 2024 januárjáig – létezett egy nyilvános NAV-adatbázis, ahol azonosítani lehetett a tényleges, mögöttük állók tulajdonosokat. Ám miután Direkt36 tényfeltáró portál cikke rávilágított, hogy ezen százmilliárdos vagyonok mögött döntő többségben NER-milliárdosok, illetve a kormányfő körüli „üzletemberek” állnak, megszüntették ezt a nyilvános adatbázist.

Ennek az állapotnak vethet véget az Európai Bizottság azon új, idén nyáron elfogadott irányelve, amely kötelezővé teszi a tagállamoknak a pénzmosás elleni szabályokra hivatkozva, hogy vezessenek olyan, korlátozottan nyilvános adatbázist, amelyben ellenőrizhetőek lesznek ezen magántőkealapok alapadatai és a végső tulajdonosaiknak személye – mondta Zeisler Judit, a Transparency International (TI) Magyarország közpolitikai vezetője a szervezet Titoktartás mellékhatásokkal című tanulmányának csütörtöki bemutatóján.

Az általa említett anyag a magyar magántőkealapok működési és korrupciós problémáit elemzi. Gond pedig akad bőven,

hiszen mára ez az "intézményi megoldás" a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának szinonimájává, fő eszközévé váltak Magyarországon

– tette hozzá Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

A számok elég beszédesek. Miközben 2016-ban alig 5 magántőkealap működött Magyarországon,

addig 2023 végén már 161 volt. Ezekből csupán 64 állt közvetlenül MNB ellenőrzése alatt.

A magyar szabályozás szerint ugyanis az 500 millió eurónál (mintegy 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Figyelemre méltó, hogy a hazai magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad. Amennyiben Magyarországon is életbe lép az uniós irányelv, akkor ezen "kicsikre" is komolyabb szabályozás vár.

Az problémát jelent viszont, hogy az uniós irányelvet a magyar parlamentnek még át kell ültetnie magyar jogrendszerbe – s már az is kérdéses ez megtörténik-e – illetve annak végrehajtását a kormánynak kell ellenőriznie.

Az alapokról egyébként nincs ma közhiteles nyilvántartás sem

– mutatott rá Zeisler Judit. A jelenlegi szabályzás és gyakorlat szerint ugyanis, ha a NAV-nál a magántőkealapok alapkezelői be is jelentik az adatokat, így például a tulajdonosokat, azok valódiságát nem ellenőrizhetik. Így valójában a NAV sem tudja, hogy egyes magántőkealap mögött kik is állnak. Az elfogadott uniós irányelv szerint

a jövőben az adóhivatal köteles lesz ellenőrizni az adatszolgáltatás valódiságát, és ennek érdekében büntethet is...

ITT OLVASHATÓ