Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.09.12.
Július 17-én a Bács-Kiskun megyei Kelebián meghalt R. Imre postás. Az egészséges férfi az árnyékban is 41 fokos júliusi hőségben, kézbesítés közben az utcán elájult, hosszú ideig magatehetetlenül feküdt a tűző napon, a teste teljesen átforrósodott. Nagy sokára riasztotta egy járókelő a mentőket, akik R. Imre testhőmérsékletét a mentőhelikopterbe helyezése előtt 43 fokra hűtötték vissza, de a kórházban már nem tudták megmenteni az életét. R. Imre 59 éves volt.
Sok más eset is eszünkbe jutott ennek a tragikus hírnek a kapcsán: például több tízezer, jobb sorsra érdemes hajléktalan, vagy éhező gyerekek tömkelege, vagy akik egy évnél is többet kényszerülnek várni arra, hogy valamelyik lepusztult hazai egészségügyi intézmény megszabadítsa őket a szenvedésüktől, hogy arról már ne is beszéljünk, amikor az embertelen kormányzat a Covid idején a kórházi ágyak 60 százalékának kiürítéséről döntött, és rengeteg haldokló, amputált, rákos, rehabilitálásra szoruló beteget küldtek haza egyetlen hétvége leforgása alatt, teljesen értelmetlenül.
A „kisemberek” helyzetéről, a hatalom nemtörődömségéről, arról a nyilvánvaló tényről szól ez a podcast, hogy az emberi élet és egészség szempontjából is megbocsáthatatlan különbségek vannak ebben az országban.
Valójában mennyit ér egy ember élete itt, Magyarországon?
Ehhez a témához Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét, az Oltalom Karitatív Egyesület elnökét hívtuk meg, akinek tapasztalata bőséggel van a témával kapcsolatban, és akivel szemben a teljes államapparátus sok-sok éve vívja harcát, mit sem törődve azzal, hogy az óriási tiszteletet érdemlő lelkész az egész életét az elesettekről, kiszolgáltatottakról való gondoskodásnak szentelte.
Valójában mennyit ér egy ember élete itt, Magyarországon?
Ehhez a témához Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét, az Oltalom Karitatív Egyesület elnökét hívtuk meg, akinek tapasztalata bőséggel van a témával kapcsolatban, és akivel szemben a teljes államapparátus sok-sok éve vívja harcát, mit sem törődve azzal, hogy az óriási tiszteletet érdemlő lelkész az egész életét az elesettekről, kiszolgáltatottakról való gondoskodásnak szentelte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.