Szerző: CSERNYÉNSZKY JUDIT
2024.09.16.
A most megnyílt budapesti Kínai Kulturális Központban tartották idén a tradicionális kínai holdfesztivált – adott hírt a hétvégi eseményről a kínai kommunista párt központi hírügynöksége, a Xinhua. A kínai holdnaptárhoz időzített fesztivál ugyan családi ünnep, de a tudósítás kiemeli, hogy a egyre több magyar is együtt ünnepel már a letelepedett kínai közösséggel a különféle utcai rendezvényeken, amelyen megismerik és megérthetik a kínai hagyományok szépségeit. A szervezők elmondták, maguk is meglepődtek, mert a vártnál többen vettek részt a fesztiválon. Jin Hao, a kultközpont igazgatója pedig úgy nyilatkozott, az ünnep hidat teremt a két nép kultúrája között, hogy még jobban megértsük egymást és elmélyítsük a barátságunkat, s egyek legyünk a kultúra révén.
A legtöbb hír – ami részben minket is érint – a régióban, Ausztriában, Romániában, Csehországban és Szlovákiában és a hazánkban - dúló szélvihar és áradás, a Boris okozta károkról jelent meg. Eddig 7-en vesztették életüket – számolt be többek között az Al Jazeera, az arab világ legnagyobb hírügynöksége. Lengyelországban egy ember belefulladt a vízbe, és egy tűzoltó a mentés közben vesztette életét Ausztriában. A további halálesetek körülményeit még nem hozták nyilvánosságra. Ezreket kellett evakuálni, a közlekedést lebénította az esőzés és az áradás, s áramszünet lépett fel sok helyen. Tiroli hegyekben csaknem 1 méteres hó hullott le, pedig a múlt héten még bőven 30 C fok felett járt a hőmérséklet. Romániában legalább 15 ezer embert érint a katasztrófa, s ott is tudni egy halálesetről. Klaus Iohannis elnök szerint a klímaválság következményei rendkívüli módon sújtják Európát. Alsó Ausztriában a kormányzó szerint a neheze még hátravan. Magyarországon a 11 évvel ezelőtti dunai vízszintet súrolhatja a mostani áradás. A hét második felében érhet ide az ár, de Karácsony Gergely bejelentette, fel vannak készülve rá.
Az AP amerikai hírügynökség szerint a 7 áldozatból 5-öt Romániában tartanak nyilván. A cseheknél több mint 10 ezer embert kértek arra, hogy hagyják el otthonaikat, és Petr Fiala is azt mondta, a nehezén még nincsenek túl. 260 ezren maradtak elektromosság nélkül. A legfrissebb jelentés szerint 8-ra emelkedett Boris áldozatainak a száma, ami minden órában változhat.
A Balatonon szervezett rendkívüli tinitábor 10 napjáról számolt be a brooklyni CoLive portál, amely a chabadi ortodox zsidóközösség lapja. 15 országból - Kansas Citytől kezdve Tel-Avivon át egészen Brüsszelig - érkeztek fiatalok a táborba, amit hagyományosnak is tekinthetünk, hisz a tábortűztől kezdve a felfedező túráig – a szokásos tábori programok tarkították a 10 napos ittlétet. Abban viszont eltért a megszokottól, hogy Keszthelyen például, elhanyagolt zsidó temetőben is jártak a gyerekek, számuk 100 körül volt, ahová kerti szerszámokkal érkezve igyekeztek megtisztítani a sírköveket, felfedezni a feledés homályába merült helyeket, neveket, szóval igazi restaurációs munkát végeztek. S közben a helyi rabbi kiselőadását hallgatva ismerkedtek az itteni zsidó magyarság sorsával és történelmével. A cikk megjegyzi, hogy különösen fontos volt ez a tábor a tinédzsereknek akkor, amikor nap mint nap diszkriminációval szembesülnek online, de a személyesen is az iskolákban
A Washington Post pedig megemlékezik a most 103 évesen elhunyt George Berciről, aki úttörő módon elsőként alkalmazta az általa kialakított a laparoszkópos műtéti módszert. Halálát a kaliforniai Cedars-Sinai kórház jelentette be, ahová 1967-ben szegődött orvosnak, s ahol haláláig dolgozott. Mint kiderült a Covid 19-cel járó komplikációk okozták halálát két hete. A holokauszt elől megmenekült csodával határos módon, de két éven át szolgált munkatáborban. S 56-ban hagyta el hazáját. S ezt a laparoszkópos módszert, azaz a has- és egyéb üregeken keresztül bejuttatott kamerával végzett műtéteket akkor találta ki több ausztrál kollégákkal az 50-es évek végén, amikor sok háztartásban még tv sem volt – írja a WaPo. Módszerét akkor mg futurisztikusnak ítélték meg. Panaszkodott is nemegyszer az szaklapoknak George Berci, hogy hiába igyekezett népszerűsíteni a radikálisan új és egyszerűbb műtéti eljárást, sokági nem voltak hajlandók átállni rá a sebészek. S már 70 felé tartott, amikor a 80-as évek végén, a 90-es évek elején egyesek mertek újítani és elfogadni módszerét – mondta el annak idején a Szegeden Bleier Györgyként zenész családba született feltaláló sebész. 4 éves volt, amikor Ausztriába költöztek, de Hitler hatalomra jutásakor visszajöttek Magyarországra. Zsidósága miatt nem vették fel a középiskolába, ezért beállt autómosónak, hogy megkeresse a magániskolába szükséges tandíjat. Később elektromos boltban gyakornokoskodott és mint mondta, itt tanulta meg sok mindent, amit később a műtétek során tudott alkalmazni. Néha elmerengett azon, mégiscsak jobb lett volna zenésznek lenni, s nem csoda, hogy hegedűjébe is szerelt olyan tükröt, amivel feltérképezte a hang útját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.