HIÁBA KERESÜNK EGYRE TÖBBET, CSAK NEM VÁSÁROLUNK A HAZAI BOLTOKBAN, ÉS ERRE KÉT NAGYON JÓ OKUNK IS VAN

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.09.09.

Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét 2022 májusában nevezték ki miniszternek az ötödik Orbán-kormányba. Azóta egyre szélesebb jogköröket kap, most épp nemzetgazdasági miniszterként az ő feladata lenne növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot.

Nagy Mártonnak nincs túl könnyű dolga, mert a magyar gazdaság nagyjából a kinevezése óta gyengélkedik, egyik nullás vagy mínuszos negyedévet hozza össze a másik után. Legutóbb épp az idei második negyedévben sikerült a várakozást alulmúlva 0,2 százalékos zsugorodást elérni az előző negyedévhez képest.

Nagy Márton emiatt minden alkalommal elmagyarázza: ők – mármint a kormány – mindent jól csinálnak, de rajtuk kívül álló tényezők akadályozzák a növekedést. Az elmúlt években a legtöbbet arról volt szó, hogy a jegybank kamatpolitikája a gazdaság beindulása ellen hat, valamint hogy a magyar gazdaság azért nem tud növekedni, mert azok a piacok gyengélkednek, amelyekre exportálni próbálnánk. Ez másfél éve így van, az idei első félévben a magyar gazdaság húzóágazatának nevezett autógyártás csak lefelé húzta a gazdasági mutatókat, és a kormány új kedvence, az akkumulátorgyártás is nagyon rosszul muzsikált.

Nagy Márton legutóbb, az Indexnek adott interjúban egy új szempontot is felvetett, amelyet később minisztériuma közgazdászai egy, a Portfolión megjelent elemzéssel egészítettek ki. A növekedés elmaradásának másik okaként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt jelölte meg, hogy a magyarok nem fogyasztanak eleget Magyarországon, statisztikai nyelven: a kívántnál kisebb mértékben nő a hazai kiskereskedelmi forgalom.

A felvetés érthető, hiszen a magyar gazdaság rövid távú növekedéséhez és az állam bevételeinek növekedéséhez arra is szükség lenne, hogy az emberek vásároljanak a boltokban, a benzinkutakon, az áruházakban. A magyar állam a 27 százalékos áfával hosszú ideje rászokott arra, hogy jelentős részben a fogyasztáson keresztül adóztatja lakosait, az áfa a központi költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása.

Azzal, hogy a fogyasztás nem nő a fizetésekkel együtt, a magyar állam áfabevételei sem nőnek olyan mértékben, mint a kiadásai például a közalkalmazottak emelkedő fizetései miatt. A 444 nemrég hívta fel rá a figyelmet, hogy idén január és július között 495 milliárd forinttal kevesebb adót szedett be a magyar kormány áfaként, mint amennyit a költségvetés szerint tervezett volna, vagyis legalább ennyit bukott azon, hogy az emberek nem vásároltak annyit, mint amire a kormány számított volna tőlük.

Márpedig a magyarok a jelek szerint már egy ideje nem hajlandóak fogyasztani vagy legalábbis – mint látni fogjuk később – nem hajlandóak itthon fogyasztani. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis már hosszú ideje egyáltalán nem nő olyan ütemben, mint a fizetések – már ha egyáltalán nő:...

ITT OLVASHATÓ