Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.09.19.
Joe Biden elnöki rendelete megtiltotta az amerikai pénzügyi szféra számára az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokkal való kapcsolatot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kínai, dubaji, indiai, török és más országokbeli pénzintézeteknek választaniuk kellett az oroszok kiszolgálása és a dollárhoz és dollárelszámolásokhoz, illetve a világ legnagyobb pénzpiacához való hozzáférés között.
A washingtoni várakozás az volt, hogy a többség inkább utóbbit választja majd, miután az amerikai hozzáférés elvesztése a legtöbb pénzintézetnek nagyobb érvágás lenne, mint az orosz ügyfeleké.
A hatás nem volt gyors, és messze nem roppantotta meg az orosz kereskedelmet, de egyes közelmúltbeli hírek szerint ez a várakozás nem volt alaptalan. Orosz és nyugati sajtóértesülések szerint a kínai és török bankokon keresztül végzett tranzakciók egyre problémásabbak és egyre gyakrabban akadnak el az amerikai szankciók miatt, a büntetőintézkedések pedig a jüanizált orosz pénzügyi szektorban is okoznak kellemetlenségeket.
Milliárdok ragadtak bent
- Az Impaya nevű, fizetési szolgáltatásokkal foglalkozó cég vezetője augusztusban azt mondta az Izvesztyija című lapnak, hogy a kínai bankok 98 százaléka, köztük a kisebb regionális bankok is elutasítják az orosz fizetések feldolgozását.
- Hasonló jelenségről számoltak be a Reuters hírügynökség forrásai, akik szerint a vezető orosz bankoknak és e-kereskedelmi platformoknak több milliárd jüan értékű tranzakciói akadtak el, miután a kínai állami bankok tömegesen zárolják és utasítják vissza az orosz tranzakciókat.
- Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint a török bankok is elkezdték erősen korlátozni az oroszországi kereskedelemben érintett vállalatok tranzakcióit, szintén az amerikai szankciók miatt.
- Az orosz jegybank felmérése szerint júliusban az exportőrök negyedének gondot okozott a külföldi elszámolások megoldása.
- A VTB bank elnöke egy júliusi konferencián azt mondta, „bármit is csinálunk bárhol, azonnal érkezik egy tízfős delegáció, amely arra kapacitálja a helyi hatóságokat, hogy állítsanak meg minket”.
A Reutershez olyan történetek is eljutottak, amelyek szerint egyes orosz kereskedők egy sajátos aranyjüan-rendszert alakítottak ki az elszámolások megoldása végett: Oroszországban aranyat vesznek, amelyet fizikailag elszállítanak Hongkongba, ott eladják, majd a kapott pénzt elhelyezik egy kínai bank helyi fiókjában. Ez egyszerre jelzi, hogy megfelelő elszántság esetén nincs megkerülhetetlen pénzügyi szankció, meg azt is, hogy az amerikai büntetőintézkedések kivédése jelentős adminisztratív és pénzügyi költségeket von maga után.
A Kommerszant orosz lap egy ennél egyszerűbb, bár hasonlóan drága módszerről számolt be: eszerint az orosz cégek növekvő része közvetítőkön keresztül kénytelen intézni a kínai kereskedelmet a szankciók miatt, amelyek jutaléka 3 százalékról indult, és a kisebb, havi 20–30 ezer dolláros értékben importáló cégek esetében a 8–10 százalékot is elérheti.
Az orosz vállalkozók arra is panaszkodnak, hogy sok csalóval találkoznak, a kínai természetes vagy jogi személyek gyakran nyomtalanul eltűnnek. Az összegek pedig ezen módszer esetében is be szoktak ragadni: a nagyobb kínai bankok a lap értesülése szerint a közvetítőket is átvizsgálják, és az már az üzletemberek rátermettségén múlik, hogy milyen hamar képesek felszabadítani a zárolt összegeket, ha egyáltalán képesek rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.