Szerző: CSENGEL KARINA
2024.09.17.
„Rendelőnkben nőgyógyász, egészségügyi asszisztens és szociális munkás fogadja önt. Kedvesen, mosolygósan, nyitottan beszél önnel mindenki. Végig azt érezheti, hogy odafigyelünk önre, és figyelembe vesszük, mit szeretne. Szabadon kérdezhet bármit, és mi mindenre igyekszünk válaszolni. Szólhat nyugodtan, ha valami kellemetlen. Nem siettetjük, elegendő idő jut a vizsgálatra. Lehetőségeink szerint segíteni fogunk abban, hogy hozzájusson a szükséges gyógyszerekhez. Azt szeretnénk, hogy biztonságban érezze magát, ne kelljen félnie, szégyenkeznie, és valóban megélhesse, hogy segítséget kap!”
– olvasható a BMSZKI immár második születésnapját ünneplő nőgyógyászati rendelőjének szórólapján. Ez a néhány mondat mindennél többet mond arról, milyen módon nem működik általában a nőgyógyászati ellátás Magyarországon, és miért rendkívüli, amit a BMSZKI dolgozói létrehoztak.
Két éve nyitott meg az a nemcsak budapesti, de országos léptékben is egyedülálló nőgyógyászati rendelő, ahol nehéz sorsú, sok esetben erősen traumatizált, bizonytalan lakhatású vagy hajléktalan nők juthatnak ingyenes, előítélet- és bántalmazásmentes ellátáshoz. A – 24 telephelyével a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó intézménynek számító – Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Dózsa György úti telephelyén társadalmi összefogással, kezdetben állami segítség nélkül megvalósult projekt első két évének legfontosabb tapasztalatairól beszélgettek a rendelő dolgozói szeptember 11-én.
Mint arról a rendelő megnyitója kapcsán is beszámoltunk 2022-ben, az itt dolgozó, kizárólag nőkből álló személyzet úgynevezett traumatudatos ellátást biztosít a pácienseknek, akik kiszolgáltatott élethelyzetük, az őket ért esetleges szexuális vagy fizikai erőszak, leromlott mentális állapotuk, vagy akár korábbi traumatikus nőgyógyászati élményeik miatt nehezen bíznak meg az egészségügyi ellátórendszerben, amelyhez egyébként is nehezen férnek hozzá, és könnyen újratraumatizálódhatnak az alárendeltségtől, egy váratlan érintéstől vagy akár bizonyos mondatoktól is, amelyeket egészen más kontextusban hallhatott korábban például egy erőszakot átélt nő.
A traumatudatosság a rendelő kialakításától a bánásmódon át a szóhasználatig rengeteg, akár apróságnak tűnő, ám annál fontosabb részletben megnyilvánul. Hogy mindez hogyan működik a gyakorlatban, arról mesélt a BMSZKI szakmai műhelyén dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvos, dr. Győrfy Judit mentálhigiénés szakember, Clease Piroska egészségügyi asszisztens és Lánszki Réka mentálhigiénés szakember, a program felelőse.
A BMSZKI belső felmérése szerint abból a kb. 800 nőből, aki megfordul a szállóikon évente, kétharmaduk az előző két évben nem vett részt nőgyógyászati vizsgálaton, de sokan 5-10-15, akár 25 éve – nem ritka, hogy komoly tünetekkel – sem jutottak el orvoshoz traumatikus élményeik miatt. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége felmérése szerint Magyarországon a nőknek átlagosan a 28 százaléka élt már át 15 éves kora után a jelenlegi vagy korábbi partnerétől vagy bármely más személytől fizikai és/vagy szexuális erőszakot, a BMSZKI felmérései szerint viszont a náluk élő nőknél ez a szám sokkal súlyosabb, legalább 50 százalék.
„A valóság ennél is rosszabb, mert ez egy önbevallásos teszt eredménye, látenciában maradtak azok, akik nem tudják, hogy amit átéltek, az egy trauma, bántalmazás, párkapcsolati erőszak, intézményi erőszak. Nagyon sokféle abúzus érte a nálunk lakó nőket. Összességében mi, szociális munkások azt mondanánk, hogy 90% a traumát átélt nők aránya az ügyfeleink között. Nekik különösen szükségük van arra, hogy olyan szemlélettel, olyan módszerekkel forduljunk feléjük, amely segíti őket abban, hogy hozzájussanak a nőgyógyászati ellátáshoz, ami a legérzékenyebb terület, ha az egészségügyről beszélünk”
– ismertette a helyzetet Lánszki Réka.
A rendelőben jelenleg havonta három napon fogadják a pácienseket, és február óta már terhesgondozást is vállalnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.