ELADÓSODUNK, MINT A KÁDÁR-KORSZAKBAN, DE KÁDÁRRAL ELLENTÉTBEN ORBÁNT A NÉP NEM, CSAK A SAJÁT HATALMA MOZGATJA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.09.23.

A bele nem törődés kapuját nyitotta ki Magyar Péter, ami miatt egyre inkább odafigyelnek az emberek az ország ügyeire, beleértve a gazdasági folyamatokat is. Érzik, hogy amit hallanak a kormányzattól, nem passzol össze a mindennapi tapasztalatukkal. Orbán Viktort csak a hatalom megtartása érdekli, annak rendeli alá egész kormányzati politikáját – mondta Petschnig Mária Zita közgazdász. Bárki nyer is a következő választáson, várhatón egy újra beinduló inflációt és egy eladósodott országot kap örökül. Interjú.

Orbán Viktor berúgta a kampánymotort, azt ígéri, jövőre dőlni fog a pénz a lakossághoz. De vajon kiheverte-e már a gazdaság az előző, 2021-22-es osztogatást?

Egyáltalán nem, a terhét a mai napig is nyögjük. A 2022-es nagy osztogatás amiatt történt, mert a Fidesz megijedt az ellenzéki összefogástól, és mindent megtett annak érdekében, hogy megnyerje a választást az akkortájt, a választóknak kiszórt mintegy 2000 milliárd forintnyi helikopterpénzzel. Ennek persze átmenetileg meglett a növekedési hatása, hiszen a fogyasztás 2022 elején felpörgött. De aztán gyorsan jött a vészfékezés. Nagy Márton és Gulyás Gergely 2022 nyarán álltak elő költségvetést mentő intézkedésekkel, megszorításokkal, bár ők ezt nem így hívták. Ekkor állítottak le először két évre szólóan beruházásokat, vetették ki az extraprofitadókat, terjesztették ki a különadókat. A megszorítás GDP-arányosan nagyobb volt, mint a Bokros-csomagé 1995-ben. Azzal nyugtatták az országot, hogy 2023-ban már növekedés lesz, amiből semmi nem lett. Utólag kitalálták, hogy 2023 az infláció legyűrésének éve volt és majd 2024 lesz a növekedésé.

Amikor Nagy Márton érezte, hogy nem fog sikerülni, nem fog simán menni, először Matolcsy Györgynek ment neki, mondván a gyorsabb növekedéshez alacsonyabb kamatokra, monetáris lazításra lenne szükség. Erre a jegybank nem volt hajlandó, hiszen tudta, ha az indokoltnál gyorsabban csökkenti az alapkamatot, azonnal leértékelődik a forint.

Ha az MNB engedelmeskedett volna, az ország válságos helyzetbe kerülhetett volna.

De Nagy Márton nem adta fel...

Miután lepattant a jegybankról, Varga Mihálynak ment neki, hogy a költségvetés is járuljon hozzá a növekedés felpörgetéséhez. Az idei büdzsét a kormány 2,9 százalékos GDP arányos hiánnyal fogadta el, Nagy Márton ennél jóval nagyobbat akart. Varga Mihály januárban még ragaszkodott a hiánycéljához, de áprilisban már engedett, és felemelte azt a GDP 4,5 százalékára, ami 4000 milliárdos hiányt jelent. De az utólagos faragásokkal együtt – kb. 1100 milliárd forintot tesz ki – ez még így is kevés lesz, mert a négy százalékos, idénre tervezett növekedésből jó, ha 1,5 százalék összejön. Az első félévben 1,3 százalékkal nőtt a GDP, a kormány csökkentett célja 2 százalék, ám ehhez az év második felében legalább 2,7 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Ez teljesen reménytelen.

Akkor mire számítsunk valójában 2025-ben?

Az európai konjunktúra enyhén javul, de az uniós pénzek továbbra sem jönnek Magyarországra, sőt. A belső tényezők közül a beruházásoknál nem várok fellendülést, a fogyasztásnál viszont igen, ugyanis a választás előtti évben megint erőteljes lesz a jövedelemkiszórás. Vagyis 2025-ben lehetséges, hogy három százalék körül alakul a gazdasági növekedés alapvetően a fogyasztás felpörgetéséből adódóan. Az ára viszont az eladósodás emelkedése lesz, ugyanis a magyar gazdaság forráshiányát hitelfelvételekből fogják pótolni. Orbán erről beszélt Kötcsén a semlegesség jegyében, amikor azt mondta, hogy ő fel tud venni hitelt akár Kínától, Japántól, Katartól. Valóban. De hogy milyen feltételekkel, arról mélyen hallgat. Jövőre tehát kétes feltételű hitelekből nőhet a fogyasztás és a jólét. Ennél nincs rosszabb gazdasági modell...

ITT OLVASHATÓ