2024. szeptember 14., szombat

CHARLES GATI: ORBÁN VIKTORT MÉG DONALD TRUMP GYŐZELME ESETÉN IS ÉRHETI KELLEMETLEN MEGLEPETÉS

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2024.09.14.


Akárki nyerje a novemberi amerikai elnökválasztást, annak mindenképpen jelentős hatása lesz Magyarországra. Beszélgetés a ma 90 éves Charles Gatival.


Júliusban több unokáját is elhozta Budapestre, megmutatni nekik a Barcsay utcát, ahol felnőtt. Hogy tetszett az amerikai tinédzsereknek a szülővárosa?

Családi látogatás volt, barátaim se tudtak róla. Kapuzárás előtt még meg akartam mutatni szép szülővárosomat egyik fiamnak és három tizenéves unokámnak. Amerikai feleségem, aki ismeri a várost, segített. Politikáról nem esett szó. Azt hiszem, leginkább valóban a Barcsay utca tetszett nekik, közel a Madách gimnáziumhoz, ahol valaha oly rossz tanuló voltam. Az egyik unokám nem akarta elhinni, hogy a nagypapa, aki annyit prédikál a tanulás fontosságáról, egyszer megbukott biológiából. A Duna parti sétákat élvezték, az ott lévő betonba ágyazott cipők történetét azonban nehezen fogták fel. Ha volt csalódás, az a Gellért fürdőben volt. Beharangoztam nekik a hullámfürdőt, de kiderült, hogy évek óta nem működik.

Hosszú pályája során Amerikában elsősorban nem Magyarország- hanem szovjet blokk- és kommunizmus-szakértőnek számított. Washingtonban konszenzus látszik abban, hogy a stratégiai fenyegetés nem annyira Oroszország, hanem Kína felől érkezik. Nem mond ennek ellen az Ukrajna elleni orosz háború?

Világunk ma veszélyesebb, mint a hidegháború korában volt. Teng Hsziao-ping idején Kína ambiciózus és nagyon sikeres gazdasági reformot hajtott végre, míg most, Hszi Csin-ping alatt a hangsúly átkerült az Egyesült Államokkal való katonai és gazdasági versengésre. Egyetlen szám mindent elmond: Kínának 370 nagy hadihajója és tengeralattjárója van, több, mint az Egyesült Államoknak. A gazdaság ugyanakkor lelassult, mert Hszi és kollégái nem tudják összeegyeztetni a kapitalista gazdaság szükségleteit a politikai diktatúrával. Kicsit közelebb Magyarországhoz, Putyin veszélyesebb, mint a szovjet politikai bizottság volt a hidegháború idején, hiszen szinte minden ügyben csak ő dönt, eltűntek a politikai bizottság által jelentett korlátok. Miközben egy új, nyugatellenes világrendről álmodik, Putyin egyedüli főnök, senki sem meri neki megmondani, hogy a politikája, nevezetesen az Ukrajna elleni háború katasztrofális tévedésen alapszik. Azt hiszi, hogy a Nyugatnak már vége. Úgy vélem, hogy Putyin és Kína is túlbecsüli a saját lehetőségeit, miközben súlyosan alulértékeli a Nyugatot.

Ennek alapján most közelebb vagyunk egy világháborúhoz, mint a szovjet időkben?

Nem gondolom, hogy a világ közel járna egy világháborúhoz. Moszkva blöfföl, amikor nukleáris háborút emleget; így próbálja megijeszteni és ezzel maga alá gyűrni a Nyugatot. A magyar kormány propagandagépezete azért beszél világháborúról, hogy kontrasztot képezzen Orbán Viktor miniszterelnök úgynevezett békemissziójával, ami egyébként kizárólag Orbán egóját szolgálja, nem a békét.

Mégis, Magyarország egyik közvetlen szomszédját megtámadták, harmadik éve tart a háború.


Ami Ukrajnában folyik, az borzalmas tragédia. Mindenekelőtt Ukrajna számára az, de Lengyelországnak és a balti térségnek is. Ugyanakkor tragédia Oroszország számára is. Putyin az orosz népet nacionalista maszlaggal mozgósította, ami gyakori a diktátoroknál, amikor nem tudják hatékonyan megoldani országaik valós problémáit. A háború Nyugaton viszont csaknem mindenkinek felnyitotta a szemét és most már látják a Putyin-rezsim igazi természetét. Itt van például Németország, ahol a korábban meglehetősen oroszbarát kormány drámai módon szembefordult a Kremllel. Láttuk, hogy a NATO milyen gyorsan mozgósította forrásait Ukrajna függetlenségének védelmében. Nagy meglepetésre Finnország és Svédország feladta hagyományos semlegességét, hogy segítsen feltartóztatni és elszigetelni Oroszországot.

Röviden: Putyin azt jósolta, hogy Kijev három nap alatt elesik, de kitűzött céljának pont a fordítottját érte el. Gondoljuk csak végig: a háború már nemcsak Ukrajnában, de magában Oroszországban is folyik. Ki kétli, hogy egy demokratikus Oroszországban Putyint már régen lemondatták volna? Hruscsov 1962-es kubai kalandját leszámítva egyetlen szovjet vezető sem követett el ekkora alapvető műhibát. Teljesen tévesen értékelte Ukrajna és a Nyugat elszántságát. Micsoda balfácán!
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.