Szerző: VERESS KATKA
2024.09.16.
Megjelent és magyarul is elérhető az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éves oktatási jelentése, amely csaknem félszáz ország oktatási adatait hasonlítja össze. A Belügyminisztérium ennek kapcsán kétrészes közleményt adott ki „Az OECD elismeri a magyar köznevelés eredményeit” címmel. Ebben a kedvező vagy annak látszó adatokra hivatkozva megállapítja, hogy „Magyarországon több figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában.” A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint viszont ezzel a közleménnyel nemcsak az a gond, hogy nagyvonalúan eltekint azoktól a területektől, amelyekben nemhogy átlag fölött, hanem kifejezetten a sereghajtók között vagyunk, hanem az is, hogy ha értelmezzük a pozitív adatokat, már nem ilyen gyönyörű a kép.
A CKP példaként megemlíti, hogy az öt éves kori óvodáztatásban résztvevők arányát elemezve például nem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az országok egy részében öt éves korban már nem óvodába, hanem iskolába járnak a gyerekek, és a magas részvétel mellett nem lehetne elfeledkezni arról, hogy egy óvodásra nálunk költöttek a legkevesebbet az unióban. Az egy pedagógusra jutó gyermekek alacsony számán örvendezve pedig nem feledkezhetünk meg többek között arról, hogy Magyarországon - sok országgal ellentétben - délután is kell a gyerekekre vigyázni, ami miatt például alsó tagozaton ahhoz, hogy egyszerre ugyanannyi gyerekkel legyen a pedagógus, egy pedagógusra sokkal kevesebb gyereknek kellene jutni. A CKP szerint az adatok szépítése nem csupán hamisság, hanem a megfelelő oktatási rendszer kialakításának hátráltatása is. Ha az oktatásirányítás nem néz szembe a hibákkal és hiányosságokkal, nem tud megfelelő irányba kormányozni – írták...
Lásd még:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.