Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.09.02.
„Hová lett az emberek pénze, kérdi a kormány. Úgy is kérdezhetnék, hová lett a bizalom?” – mondja Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnökhelyettese. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy mintha a jegybank befejezte volna a tavaly májusban indított kamatcsökkentési ciklust. 2023 májusában az akkor még 18 százalékos irányadó kamatot kezdte egyre lejjebb vinni, majd októbertől már az alapkamathoz is hozzányúlt. Egy korszak lezárult?
Valóban véget ért a hosszú, majdnem másfél éves kamatcsökkentési periódus?
A kamatcsökkentés leállása az MNB minapi bejelentése szerint csupán átmeneti lesz. A bank vezetői azt ígérik, a következő időszakban figyelni fogják az augusztusi inflációs adatokat, elsősorban azokat a számokat, amelyek az élelmiszerárakra vonatkoznak, és persze nem hagyhatják majd figyelmen kívül az Európai Központi Bank (EKB) illetve a FED, az amerikai jegybank következő kamatdöntéseit sem. Ha ezt a bejelentést lefordítjuk „közmagyarra”, azt jelenti, hogy a jegybank az inflációs várakozásokat illetően nem túl bizakodó, kevésbé optimista, mint a kormány illetékesei. Varga Mihály 3,7 százalékos pénzromlást „vár” erre az évre, ami éppenséggel éves átlagos inflációként még akár lehetséges is lehetne, de a trend mást mutat. A jegybanki számítások szerint december végére az infláció, ha kis lépésekben is, de még növekedni fog. Júliusban 3,8 százalékot mértek, amelyet decemberre 4,1 százalékosra jósolnak.
Ami ennél is izgalmasabb, az a maginfláció alakulása…
Valóban. A jegybank 4,7-4,8 százalékos maginflációt vár, ami láthatóan kívül van a tolerancia sávon, és bizony indokolttá teszi, hogy az MNB a következő hetekben, hónapokban kellően óvatos legyen a kamatpolitikáját illetően. Meglátásom szerint semmi sem alapozza meg a további kamatcsökkentéseket, vagy akár csak a ciklus folytatásának ígéretét. Mellesleg szólva, a jelenlegi 6,75 százalékos kamatszint, amelyen most megállították a folyamatot, egyáltalán nem tekinthető kiugróan magasnak, főleg, ha figyelembe vesszük a forint gyenge árfolyamát is.
A jegybank számtalanszor kijelentette, hogy nincs árfolyamcélja.
Akár van árfolyamcélja a jegybanknak, akár nincs, a világban kialakult pénzügyi folyamatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az amerikai irányadó kamat jelenleg 5-5,5 százalék, amihez képest a 6,75-ös hazai kamatajánlat – a kockázati prémiumra is figyelemmel – egyáltalán nem tekinthető vonzónak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.