Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.09.18.
Árvíz esetén hogyan működik a csatornahálózat?
Hogy nem tör be vízszintnél alacsonyabban levő csat hálózatba?
Az árvízvédelmében kinek mi a dolga és felelőssége? Állam? Főváros kerületek?
A talajvíz meddig emelkedik a Dunával szinkronban?
Amikor vízmércét nézünk, az mihez képest 690?
Mit kell tenni, amikor még csak tudják, hogy jön, amikor itt van s amikor elment a víz?
Rendelkezésre áll-e minden eszköz a főváros védelméhez?
Szükség van-e önkéntesek közreműködésére és ha igen hol? Hol vannak a leggyengébb védekezési szakaszok? Ezeket a területeket milyen módon védik meg?
Szükség van-e rendkívüli védekezésre a főváros nemrég beépült, vízpart területein?
A várható legmagasabb vízszint ellen mennyire védett a Csepel sziget?
Számítanak-e arra, hogy a víz részben elönti a Óbudai szigetet (különösen a déli spiccet)? Margitsziget déli része?
Visszaduzzathatja-e veszélyes mértékben az áradó Duna a főváros területén a folyóba torkolló vízfolyásokat?
A jelenleg ismert tetőzési szint mellett elöntheti-e a víz a Batthyány téri metró-, illetve HÉV megállót?
Milyen hatással lehet a fővárosi védművekre egy elhúzódó áradás?
Az áradó Duna nagy mennyiségű uszadékot, méretes fákat sodor magával és a z uszadék a parti műtárgyaknál (mólók, stégek) felgyűlik.
Okozhat a feltorlódott uszadék problémát és az ár levonulásával kinek a feladata eltakarítani ezeket?
Az árvíz levonulása után milyen helyreállítási és fertőtlenítési munkákra lesz szükség?
Gerőfi-Gerhardt András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.08.01-én. Podcast.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.