ADÓSSÁGVÁLSÁGHOZ VEZETHET, HA TOVÁBB SZÓRJA A PÉNZT AMERIKA

G7.HU
Szerző: VIROVÁCZ PÉTER
2024.09.11.

...Jelenleg az Egyesült Államok nagyjából 6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal működik, ami jelentős nyomást helyez az adósságkezelést végző kincstárra. Sokan abban reménykednek, hogy a novemberi elnökválasztás kimenetele nagyban befolyásolja majd a költségvetési helyzetet, és akár enyhítheti is ezt a nyomást. A valóság azonban az, hogy a választások után, függetlenül a győztestől, kevés esély mutatkozik a deficit gyors csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy az államkincstárnak továbbra is rekordmennyiségű kötvényt kell kibocsátania a hiány folyamatos finanszírozására.

Eddig a pénzpiacok viszonylag jól fogadták ezt a helyzetet, de ez gyorsan megváltozhat. Ha a befektetők úgy döntenek, hogy nem akarnak új kötvényeket vásárolni a másodlagos piacnak megfelelő hozamszinteken, mert elkezd romlani a befektetői bizalom, akkor az aukciók során a hozamok emelkedhetnek. Időről időre egy-egy kötvényaukción már láttuk ezt a jelenséget, de szisztematikussá még nem vált. Ez utóbbi, tehát hogy sorozatosan „sikertelen” aukciókat tartson a kincstár, meglehetősen ritka, de egyáltalán nem elképzelhetetlen.

Ahogyan jelen pillanatban a befektetői közösség egyöntetűen – felvéve a szemellenzőt – nem akar tudomást venni az amerikai gazdaság adósságproblémáiról, úgy ez hirtelen átfordulhat a másik irányba is. A csordaszellem és a veszteségminimalizálás együtt pillanatok alatt százalékpontokat emelhet a kötvényhozamokon, ami még fenntarthatatlanabbá teszi az adósságpályát, és kész is az ördögi kör. És hogy mi az igazán rémisztő? Amikor legutóbb a normának tekinthető 3 százalék körül volt az Egyesült Államok költségvetési hiánya, tehát 2016-ban, akkor negyedéves szinten az újrafinanszírozási igény nagyjából 500 milliárd dollár volt. Ma ez már 1100 milliárd dollárra rúg.

Költségvetési szakértők szerint 1500 milliárd dollár közelében van a vörös vonal, ahol már a befektetők is megnyomnák a pánik gombot.

A piacok „szépsége”, hogy egy esetleges amerikai adósságválság paradox módon erősítheti a dollárt, legalábbis rövid távon. Ennek oka, hogy egy ilyen esemény az egész globális pénzügyi rendszert megrázná, ami általában a dollár erősödéséhez vezet, mivel a befektetők biztonságos menedéket keresnek. Válság esetén megnövekedhet a dollár iránti kereslet a határidős devizapiacon, ami szintén erősítheti az amerikai valutát. Az amerikai jegybank (Fed) és az államkincstár valószínűleg gyorsan beavatkozna egy ilyen helyzetben, ami stabilizálhatja a piacokat. Ennek hatására pedig amilyen gyorsan beerősödött a dollár, olyan gyors lenne a visszaigazodás is, némi túllendüléssel.

Egy ilyen drasztikus kötvény- és devizapiaci kilengés aligha szolgálná bárkinek az érdekeit. Már csak azért sem, mert az elmúlt években látott – amerikai szempontból kedvező – folyamat gyorsan a visszájára fordulna. A nemzetközi kötvénypiacokon ugyanis újra egyre nagyobb szerepet kaptak a dollárban kibocsátott kötvények. A közelmúlt kamatemelései visszaállították a globális piacok étvágyát a dollárhoz kötött pénzpiaci eszközök iránt. Pont ezt a visszatérő bizalmat és az amerikai fizetőeszköz globális vezető szerepét ásná alá hosszútávon egy ilyen válság.

A következő amerikai kormányzatnak, függetlenül attól, hogy melyik párt kerül hatalomra, kezelnie kell ezt a kockázatot – ha már magát a költségvetési problémát nem is nagyon akarja. Azonban előbb-utóbb kénytelenek lesznek belátni, hogy a hosszú távú fiskális konszolidáció, a gazdasági növekedés ösztönzése és a befektetői bizalom fenntartása egymástól el nem választható folyamatok.

ITT OLVASHATÓ