Szerző: VERESS KATKA
2024.09.29.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője – aki nem mellesleg épp egy dunaföldvári fórumra igyekezett, amikor felhívtuk – elmondta, a tiltakozás nem szűnt meg, oktatási ellenállás továbbra is szerveződik. Sokan aláírták azt a petíciót, amelyet az aHanggal közösen indítottak a teljesítményértékelés visszavonásáról.
A petíció itt elérhető.
A PDSZ követeli a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet visszavonását, és amellett tör lándzsát, hogy a kormány az EFOP PLUSZ (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszprogramban) foglalt vállalásainak megfelelően, a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki a teljesítményértékelés módját. A kihirdetett rendeletről viszont a kormány előzetesen még csak nem is egyeztetett a szakszervezetekkel. Az értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertana és szakmai szabályai a rendelet kihirdetésekor nem voltak ismertek. Az azonban már a rendeletből is kiderül, hogy a hatalom alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán a pedagógusoknak.
Felülről elrendelt utasítások végrehajtóiként tekint rájuk, nem pedig a tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő, szabadon gondolkodó értelmiségiek testületeként. A fő elvárás velük szemben a lojalitás. Célja a tantestületek megosztása, az érintettek egymás elleni versengésre késztetése. Ezért a rendeletben előírt teljesítményértékelés nemcsak alkalmatlan a pedagógusmunka értékelésére, hanem kifejezetten ártalmas is.
A petíció egyik aláírója megfogalmazta, miért is látta fontosnak, hogy aláírásával jelezze elégedetlenségét: „mert a pedagógusi munka ismeretének teljes hiánya mutatkozik meg benne, csak mérgezi a légkört, növeli az adminisztrációs terheket, pont a lényegi munkától vonja el az energiát, könnyen válik a megosztás eszközévé. Holott elemi feltétel volna, hogy a tantestületek kizárólag a munkájukra koncentráljanak. Éppen elég feszültség csapódik le rajtuk, ezt még fokozni felelőtlenség. Nem a feltételeken javít, hanem kizsigerelt embereket állít rajtvonalhoz, ki tud nagyobb habot verni maga körül. Szörnyű.” Nagy Erzsébet úgy véli, abból is látható a nagyon nagy elégedetlenség, hogy pár nap alatt sokan írták alá a petíciót.
Mindennek a tetejében még ott van a pedagógusok nyakán a nevetséges NAT-os továbbképzés is. A PDSZ szerint a rendelettervezet által előírt képzés elvégzésével a pedagógusok teljesítményének sem minőségi, sem mennyiségi növekedése nem várható, ugyanis az nem ennek a képzésnek a függvénye, e mutatók növelését ezzel a képzéssel nem lehet elérni. Aggályosnak tartják azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek még nincs akkreditált tanárképzési programja, bármilyen tartalmi szabályozásra vonatkozó pedagógusképzésben közreműködjön. Amit viszont a PDSZ fontosnak tart, hogy az oktatási kormányzat a tanévben a szakszervezetek, szakmai szervezetek és a pedagógusok bevonásával vizsgálja felül, és dolgozza át a Nemzeti Alaptantervet...
A PDSZ követeli a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet visszavonását, és amellett tör lándzsát, hogy a kormány az EFOP PLUSZ (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszprogramban) foglalt vállalásainak megfelelően, a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki a teljesítményértékelés módját. A kihirdetett rendeletről viszont a kormány előzetesen még csak nem is egyeztetett a szakszervezetekkel. Az értékelési szempontok meghatározásának, teljesülésük nyomon követésének és mérésének részletes módszertana és szakmai szabályai a rendelet kihirdetésekor nem voltak ismertek. Az azonban már a rendeletből is kiderül, hogy a hatalom alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán a pedagógusoknak.
Felülről elrendelt utasítások végrehajtóiként tekint rájuk, nem pedig a tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő, szabadon gondolkodó értelmiségiek testületeként. A fő elvárás velük szemben a lojalitás. Célja a tantestületek megosztása, az érintettek egymás elleni versengésre késztetése. Ezért a rendeletben előírt teljesítményértékelés nemcsak alkalmatlan a pedagógusmunka értékelésére, hanem kifejezetten ártalmas is.
A petíció egyik aláírója megfogalmazta, miért is látta fontosnak, hogy aláírásával jelezze elégedetlenségét: „mert a pedagógusi munka ismeretének teljes hiánya mutatkozik meg benne, csak mérgezi a légkört, növeli az adminisztrációs terheket, pont a lényegi munkától vonja el az energiát, könnyen válik a megosztás eszközévé. Holott elemi feltétel volna, hogy a tantestületek kizárólag a munkájukra koncentráljanak. Éppen elég feszültség csapódik le rajtuk, ezt még fokozni felelőtlenség. Nem a feltételeken javít, hanem kizsigerelt embereket állít rajtvonalhoz, ki tud nagyobb habot verni maga körül. Szörnyű.” Nagy Erzsébet úgy véli, abból is látható a nagyon nagy elégedetlenség, hogy pár nap alatt sokan írták alá a petíciót.
Mindennek a tetejében még ott van a pedagógusok nyakán a nevetséges NAT-os továbbképzés is. A PDSZ szerint a rendelettervezet által előírt képzés elvégzésével a pedagógusok teljesítményének sem minőségi, sem mennyiségi növekedése nem várható, ugyanis az nem ennek a képzésnek a függvénye, e mutatók növelését ezzel a képzéssel nem lehet elérni. Aggályosnak tartják azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek még nincs akkreditált tanárképzési programja, bármilyen tartalmi szabályozásra vonatkozó pedagógusképzésben közreműködjön. Amit viszont a PDSZ fontosnak tart, hogy az oktatási kormányzat a tanévben a szakszervezetek, szakmai szervezetek és a pedagógusok bevonásával vizsgálja felül, és dolgozza át a Nemzeti Alaptantervet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.