A MIGRÁCIÓ MINDENT VISZ – AUSZTRIA AZ ORBÁNI ÚTON?

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: KOVÁTS ESZTER
2024.09.27.

„Amennyire nem foglalkozik az osztrák választási kampánnyal a magyar sajtó, olyan sokszor hangzik el Magyarország és Orbán Viktor neve az osztrák választási kampányban” – a Válasz Online felkérésére Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója mutatja be az osztrák szélsőjobb várható sikerének okait, valamint azt, miért nem lehet mégsem mérget venni arra, hogy kancellárt is adhat majd a Szabadságpárt. Azt egyébként tudták, hogy az osztrákoknál is van LMP, s ott is pont annyira, mint itthon? Vagy hogy az osztrák szocdemek épp MSZP-üzemmódba kapcsolva teszik tönkre magukat, a hazai Botka-történetet szinte megismételve? A most vasárnapi osztrák választások háttere.

Schönwetterthema” – közvéleménykutatók értelmezése szerint a klímaváltozás akkor érdekes az osztrák választóknak, amikor nincsenek fontosabb problémáik. Vagyis amikor szép idő van. Ezzel magyarázták, hogy az utolsó, 2019-es szövetségi parlamenti választás idején ez volt a legfontosabb téma a választók számára. A Zöldek akkor 2017-hez képest 10 százalékpontot javítva 4 helyett 14 százalékkal jutottak a parlamentbe, és a Sebastian Kurz vezette Néppárttal (ÖVP) koalíciós kormányt alakíthattak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán: beütött a Covid, recesszióba döntve az osztrák gazdaságot is; Kurz belebukott a korrupcióba és abba, hogy eskü alatt hazudott: 2021 decembere óta Karl Nehammer a kancellár. Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán aztán megugrottak az energiaárak, az infláció mértéke pedig EU-s átlag feletti lett: tavaly augusztusban az EU-s 5,9-hez képest 7,5 százalék volt (erről mi itthon persze csak álmodoztunk az EU-ban legmagasabb 14,2 százalékunkkal). Az aszályos nyár után a választást megelőző két hétben pedig tényleg nagyon sok víz lefolyt a Dunán, ez alapján nehezen értelmezhető az az állítás, hogy a klímaváltozás kérdése csak akkor lenne releváns, amikor épp nincsenek nagyobb problémák. Egyelőre azonban

nem látszik, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb természeti katasztrófája (öten életüket is veszítették Ausztriában és többszáz millió eurós károk keletkeztek) megváltoztatná a választói preferenciákat.

Hónapok óta – az utóbbi hetekben is – stabilan egyformán mérik a pártokat, 1-2 százalékpontos eltérésekkel: 27-28 százalékkal vezeti a közvélemény-kutatásokat a Herbert Kickl vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ). Hibahatáron belüli eltéréssel 23-25 százalék között áll a nagyobbik kormánypárt, a már említett ÖVP. 20-21 százalék körül áll a szociáldemokrata SPÖ Andreas Babler kancellárjelölttel az élen, s 8-10 százalékra mérik mind a Zöldeket a jelenlegi alkancellár Werner Koglerrel, mind a gazdaságpolitikájában az ÖVP-nél is liberálisabb, Beate Meinl-Reisinger vezette NEOS-t. A 4 százalékos bejutási küszöb körül mérik a látszatra balos, valójában neoliberális, az utóbbi hetek szivárogtatásai alapján autoriter családi vállalkozást, az úgynevezett Sörpártot, valamint a második legnagyobb osztrák város, Graz polgármesterét adó és a salzburgi tartományi parlamentbe tavaly 12 százalékkal bekerülő, nevében kommunista, programjában a lakhatási válságra fókuszáló KPÖ-t is (gyorstalpaló itt). Akárcsak nálunk, bejutásra esélytelennek, 1 százalék alatt mérik az LMP-t ott is: csak Ausztriában ez a rövidítés a Zöldekből a Covid-intézkedések miatt kivált politikus listáját takarja (Liste Madeleine Petrovic)...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ