Szerző: MILLEI ILONA
2024.08.25.
tulajdonképpen felelősség nélküli munkával.
De működhetnek általános- és középiskolák igazgató nélkül?
Már az intézményvezető megnevezés sem csak egy bürokratikus „kiszólás”, hanem egyben jelzi azt is, hogy ez a személy a tankerület beosztottja, nem igazgat, hanem azt csinálja, amit mondanak neki. Ez a törvénybe foglalt státusza annak, aki egy korábban autonóm intézmény élére – bizonyos értelemben a nevelőtestület egyetértésével – kinevezett személy volt.
Még mindig az a kérdés, működhetnek-e az iskolák igazgató nélkül, vagy átmenetileg kinevezett igazgatóval?
A törvény ezt lehetővé teszi. Ha a pályázaton nem nyert az igazgató, akkor a fenntartó egy évre kinevezhet megbízott igazgatót, és vagy találnak a következő évre pályázót, aki mindenkinek megfelel, vagy nem. Mindenesetre a megbízott igazgató kinevezése egy év után nem hosszabbítható meg. Erre a posztra többnyire az igazgató-helyettes szokott előrukkolni, aki mégis csak ismeri, hogy „melyik fiókba mit rakott” az elődje.
Egyáltalán mi dolga van egy igazgatónak az iskolában?
Egy normálisan működő iskolarendszerben az iskolaigazgató koordinálja az iskolában folyó – mondjuk úgy – „iskolaüzemet”, amiben benne van a takarítás, a világítás, a beszerzés, a tisztaság meglétének megteremtése egészen a moslék elszállításáig. Ugyanakkor koordinálja az intézmény gazdasági, pénzügyi munkáját. Az iskolának van egy költségvetése, amit a fenntartó rótt ki rá, és azzal a költségvetéssel gazdálkodik, beszerzéseket intéz, személyi kérdésekben bizonyos egyeztetések mellett döntést hoz, és vigyáz arra, hogy ne lépjék túl az intézmény kiszabott költségvetését. Ez persze, sosem volt sok. Egyszer megpróbáltak normákat állítani, még Pokorni Zoltán oktatási minisztersége alatt kiszámolták, mi az a normatíva, amit az iskolának meg kell kapnia az állami költségvetésből, amiből gazdálkodhat és működhet. Aztán ez az összeg kezdett nem működni, mert az infláció és minden egyéb miatt utolérhetetlen volt, illetve kiderült, hogy sokkal többe kerül az iskola, mint amennyit az állam erre ad. „Békeidőben” az iskolának volt módja forrásokhoz jutni, azokkal gazdálkodni, például tudott termet bérbe adni, olyan szolgáltatásokat indítani, amikkel bevételhez tudott jutni. Az az igazgató felelőssége volt, hogy ez működjön, senki ne lopja el ezt a pénzt, hanem rendesen beérkezzen a kasszába, és ne zavarja az iskola normális működését. A harmadik dolog, amit az igazgató csinált, az a pedagógiai munka koordinációja volt. Ez – megint csak normális esetben – egy többszörösen legitim pedagógiai program. Egyszer megcsinálta a nevelőtestület, azt véleményezte a szülők közössége és a diákközösség. Egyszer megnézte a fenntartó is, hogy törvényesen rendben van-e, illetve csak olyan feladat van-e benne, amit tud is finanszírozni. Ez így volt benne a ’93-as törvényben. Akkor ennek a pedagógiai programnak a végrehajtásáért, ellenőrzéséért, minőségbiztosításáért volt felelős az iskola igazgatója. Természetesen – és ez már a negyedik feladatkör – ebbe beletartozott az iskolai demokrácia működtetése is, a kapcsolat a külső partnerekkel, a szülők szervezeteivel, a diákok érdekérvényesítő szerveivel, de beletartozott a nevelőtestületi demokrácia működtetése is. Hiszen jobb időkben a pedagógiai programot, de még az iskola továbbképzési programját is a nevelőtestület, mint az iskola „együttes tulajdonosa” határozta meg. Erre vállalkozott az, aki pályázott az igazgatói címre.
Jelenleg mi a helyzet e téren?
De működhetnek általános- és középiskolák igazgató nélkül?
Már az intézményvezető megnevezés sem csak egy bürokratikus „kiszólás”, hanem egyben jelzi azt is, hogy ez a személy a tankerület beosztottja, nem igazgat, hanem azt csinálja, amit mondanak neki. Ez a törvénybe foglalt státusza annak, aki egy korábban autonóm intézmény élére – bizonyos értelemben a nevelőtestület egyetértésével – kinevezett személy volt.
Még mindig az a kérdés, működhetnek-e az iskolák igazgató nélkül, vagy átmenetileg kinevezett igazgatóval?
A törvény ezt lehetővé teszi. Ha a pályázaton nem nyert az igazgató, akkor a fenntartó egy évre kinevezhet megbízott igazgatót, és vagy találnak a következő évre pályázót, aki mindenkinek megfelel, vagy nem. Mindenesetre a megbízott igazgató kinevezése egy év után nem hosszabbítható meg. Erre a posztra többnyire az igazgató-helyettes szokott előrukkolni, aki mégis csak ismeri, hogy „melyik fiókba mit rakott” az elődje.
Egyáltalán mi dolga van egy igazgatónak az iskolában?
Egy normálisan működő iskolarendszerben az iskolaigazgató koordinálja az iskolában folyó – mondjuk úgy – „iskolaüzemet”, amiben benne van a takarítás, a világítás, a beszerzés, a tisztaság meglétének megteremtése egészen a moslék elszállításáig. Ugyanakkor koordinálja az intézmény gazdasági, pénzügyi munkáját. Az iskolának van egy költségvetése, amit a fenntartó rótt ki rá, és azzal a költségvetéssel gazdálkodik, beszerzéseket intéz, személyi kérdésekben bizonyos egyeztetések mellett döntést hoz, és vigyáz arra, hogy ne lépjék túl az intézmény kiszabott költségvetését. Ez persze, sosem volt sok. Egyszer megpróbáltak normákat állítani, még Pokorni Zoltán oktatási minisztersége alatt kiszámolták, mi az a normatíva, amit az iskolának meg kell kapnia az állami költségvetésből, amiből gazdálkodhat és működhet. Aztán ez az összeg kezdett nem működni, mert az infláció és minden egyéb miatt utolérhetetlen volt, illetve kiderült, hogy sokkal többe kerül az iskola, mint amennyit az állam erre ad. „Békeidőben” az iskolának volt módja forrásokhoz jutni, azokkal gazdálkodni, például tudott termet bérbe adni, olyan szolgáltatásokat indítani, amikkel bevételhez tudott jutni. Az az igazgató felelőssége volt, hogy ez működjön, senki ne lopja el ezt a pénzt, hanem rendesen beérkezzen a kasszába, és ne zavarja az iskola normális működését. A harmadik dolog, amit az igazgató csinált, az a pedagógiai munka koordinációja volt. Ez – megint csak normális esetben – egy többszörösen legitim pedagógiai program. Egyszer megcsinálta a nevelőtestület, azt véleményezte a szülők közössége és a diákközösség. Egyszer megnézte a fenntartó is, hogy törvényesen rendben van-e, illetve csak olyan feladat van-e benne, amit tud is finanszírozni. Ez így volt benne a ’93-as törvényben. Akkor ennek a pedagógiai programnak a végrehajtásáért, ellenőrzéséért, minőségbiztosításáért volt felelős az iskola igazgatója. Természetesen – és ez már a negyedik feladatkör – ebbe beletartozott az iskolai demokrácia működtetése is, a kapcsolat a külső partnerekkel, a szülők szervezeteivel, a diákok érdekérvényesítő szerveivel, de beletartozott a nevelőtestületi demokrácia működtetése is. Hiszen jobb időkben a pedagógiai programot, de még az iskola továbbképzési programját is a nevelőtestület, mint az iskola „együttes tulajdonosa” határozta meg. Erre vállalkozott az, aki pályázott az igazgatói címre.
Jelenleg mi a helyzet e téren?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.