Szerző: KISS ANDREJ
2024.08.25.
Az orosz-ukrán háború kapcsán visszatérően hallhatjuk, hogy a történelem ismétli önmagát. Különösen igaz ez az elmúlt néhány hétben, mivel az ukránok az ezer kilométeres frontnak azon a szakaszán indítottak el támadást, amelyik az oroszországi Kurszkkal határos. A Kurszki régió területén zajlott 1943 nyarán a II. világháború egyik legvéresebb és egyben egyik legjelentősebb ütközete. A szovjet Vörös Hadsereg néhány hét alatt először megállította, majd ellentámadásával megroppantotta a náci Németország addig legyőzhetetlennek mutatkozó haderejét. Miközben a Wehrmacht közel 500 ezres veszteséget szenvedett, a honvédő erők 900 ezer katonája hunyt el a hozzávetőleg százszor kétszáz kilométeres kiszögellés területén. Oroszok és ukránok százezreinek közös sírhelye az a régió. Vannak, akik most is hasonló következményekkel számolnak, csakhogy ezúttal ellenkező előjellel. Az agresszor Oroszország szempontjából, ha végső vereséget nem is, de drámai fordulatot eredményezhet az ukránok kurszki offenzívája.
Több szempontból is rendkívüli jelentőségű ütközet zajlik már három hete. Az ukránoknak sikerült úgy előkészíteni a támadást, hogy az váratlanul érte az oroszokat. Korábban, igaz a szomszédos Belgorodi régióban, de már voltak kalandozó jellegű szárazföldi akciói az ukrán erőknek. Akkor néhány óra, vagy legfeljebb nap után visszatértek a határ túloldalára. Ezúttal már most látszik, hogy egészen más jellegű hadműveletről beszélhetünk. A Kurszkban zajló ukrán támadó műveletet érdemes alaposabban megvizsgálni nem csak katonai, hanem minden más szempontból is.
Az már most, a támadás 14-16. napján kiderült, hogy nem az elfoglalt terület nagysága az, ami rendkívüli jelentőséget ad az ukránok sikerének.
Hivatalosan 1250 négyzetkilométer megszállását ismerte el Kijev. Ez a terület egészülhet ki nyugati irányban további 700 négyzetkilométerrel, egy olyan zsákszerű övezettel, amit északról a Szejm folyó határol, lezárva az orosz védelmet ellátó fegyveres kontingens menekülési útvonalát. A becslésekre alapozott közlések szerint az oroszok 3000 területvédelmet és határőrizetet ellátó katonája rekedt ebben a szegletben. És bár a Szejm nem számít nagy folyónak, szélessége és folyásának sebessége miatt tökéletes természetes védvonalként működhet a jövőben. Korábban az orosz alakulatoknak három híd állt a rendelkezésükre, hogy harci eszközeikkel kimeneküljenek a szorításból. Azonban ez a lehetőség az ukrán támadás 14. napjától megszűnt. A kijevi hivatalos híradások, a légi felvételek, valamint orosz helyszíni videófelvételek szerint az 50 kilométeres folyamszakasz mindhárom közúti hídját kivonták a forgalomból. Kettőt romba döntöttek, egy pedig olyan sérüléseket szenvedett, hogy még személyautóval sem lehet átkelni rajta, nemhogy súlyos katonai eszközökkel.
Az ukránok által bevezetett hírzárlat, és az orosz oldalon eluralkodott teljes összevisszaság miatt érdemes fokozott óvatossággal bánni a következtetésekkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.