SZÁZ RAKÉTÁT, EZRET

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.08.12.

Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a bajai rakéta-, és űreszközkésztő táborban örömét fejezte ki amiatt, hogy kies hazánkban „már a tizenéves korosztály is egyre több lehetőséget kap arra, hogy önállóan építhessen rakétákat”. Felhőtlen a boldogságunk, főleg azért, mert az is kiderült, az utóbbi években a rezsim megötszörözte befizetéseit az Európai Űrügynökséghez, és jövőre már harminckét millió eurót utal oda.

Minden centet megér, ha a végén Baján épülnek a kis modellrakéták, mert ebben az olvasatban Ferencz Orsolya egy modellező szakkört vezet, mégpedig rohadt drágát és nagyon jó pénzért. Én is szeretnék kisrakétát építeni, aztán fölrepíteni a levegőégbe a kertben a budi mögött, de, ha belegondolok, annak idején az úttörőtáborban már csináltam ilyesmit, csak akkor egy szifonpatron tartalma volt a hajtóanyag, csak ki kellett szúrni egy szöggel.

A maga korában Wernher von Braunnak sem jutott ez az eszébe ott, Peenemündében, ha lett volna patronja, sokkal jobb lehetett volna a V-2-je. Mint kitetszik, most lehangoltan szórakozok, miközben azon tűnődöm, minek nekünk űrkutatásért felelős miniszteri biztos, bár, ha a keresztényüldözési államtitkárra gondolok, nem is olyan érthetetlen ez az egész. Zajongani kell, meg jól élni, elkerülni az út széléről a Párt segedelmével.

De, hogy félreértés ne essék, egy rakétaépítő tábor még mindig jobb, mint egy kiskölkeknek tartott katonai vagy keresztény ihletésű, a világűr végtelenségén sokkal hasznosabb merengeni, mint a teremtésen, csak épp minek ehhez miniszteri biztos. Mint ahogyan nehezen értelmezhető egy bizonyos dr. Hargitai János biztossága, aki a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megemlékezéséért felel. Delikát.

Egyébiránt úgy vagyunk, mint Svejk, aki egy alkalommal kifejtette, hogy a bécsi Burgban annyi hercegkisasszony van, mint a szemét, minálunk meg miniszteri biztosok, államtitkárok és egyéb léhűtök lézengenek ugyanannyian, akiket a porbafingók, gombák és moszatok tátott szájjal figyelnek, mint olyan kasztot, amely annyira fölöttük áll, hogy meg sem lehet szólítani őket. Hogy mire cseszik el a pénzünket, az az ő dolguk, bár a miénknek kellene lennie.

Mert itt, a bajai magyar űrkorszak idején és annak oldalvizén, a XXI. század közepe felé masírozva új menetrenden gondolkozik a Lázár dirigálta MÁV, és a késések gondját úgy orvosolják, hogy megnövelik a járatok menetidejét, mert előre megyünk és nem hátra. Ha ezek szerint lassabban is. „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek.” – ezt danászta Petőfi bácsi még 1847-ben. Nem ma...

ITT OLVASHATÓ