Szerző: KATUS ESZTER
2024.08.07.
Az általunk megvizsgált tenderek alapján nem lettek olcsóbbak az állami informatikai beszerzések a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) létrehozása után, sőt. Sok termék ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. A keretszerződések megkötésekor ráadásul a kartellgyanú is felmerül. A DKÜ nem válaszolt érdemben a megkeresésünkre, a kormány szerint pedig az egyedi szerződésekben rögzített ár nem lehet egyedüli mérőszám. A Transparency International Magyarország eljárást fog kezdeményezni a Gazdasági Versenyhivatalnál a cikkünkben bemutatott jelenségek miatt.
„Amíg nincs központi beszerzés, addig általában nagyobb a pazarlás – emellett természetesen igaz, hogy lassabb a folyamat” – írta egy hozzászóló az itcafe.hu oldalán 2019-ben, amikor a portál arról számolt be, hogy létrejött a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ), vagy ahogy a cikk szerzője nevezte: „az informatikai KLIK”. A kommentelő azonban ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna: tapasztalataink szerint ugyanis az állami informatikai beszerzések jelenleg nemhogy olcsók, de kifejezetten drágák – vagyis az intézmények kiadásai aligha csökkentek.
Hiába keresünk hangzatos kormányzati beszámolókat arról, mennyit spórolnak az állami intézmények az informatikai beszerzésekkel, amióta létrehozták a Digitális Kormányzati Ügynökséget – ilyen nyilatkozatok nincsenek. Nem véletlenül. Az Átlátszó közbeszerzési szakértőjének segítségével megvizsgált tenderek és beszerzések alapján ugyanis
a DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára az esetek jelentős részében vagy jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal.
De mi is az a Digitális Kormányzati Ügynökség? Az informatikai beszerzések központosított beszerzési rendszerét a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel hozták létre, amelyben több szervezet felállításáról is határozott a kormány. Ezek közül a kulcsszereplő a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ).
Minden rajtuk megy keresztül
Ez a cég felelős a kormány irányítása alatt álló valamennyi költségvetési szerv és az összes állami tulajdonú cég informatikai beszerzéseinek szakmai koordinációjáért. Ami azt jelenti, hogy addig nem vásárolhatnak egyetlen monitort sem, amíg azt a DKÜ jóvá nem hagyta. Továbbá a DKÜ írja ki azokat az óriási értékű keretközbeszerzéseket, amelyek a teljes állami szféra informatikai igényeinek kielégítésére szolgálnak.
A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. honlapja szerint a zrt. létrehozásának célja „annak a szándéka, hogy az informatikai beszerzések egységesítésén keresztül a szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát.” A DKÜ Zrt. tulajdonosi jogai összességének gyakorlását a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül a miniszterelnök kabinetfőnöke, jelenleg Rogán Antal látja el.
A folyamat úgy néz ki, hogy amennyiben egy állami szervezet szeretne valamilyen hardvert vagy szoftvert vásárolni, akkor a DKÜ megvizsgálja, be lehet-e azt szerezni a DKÜ által kiírt keretközbeszerzésből. Ha van ilyen elérhető szerződés, akkor az intézmény köteles onnan megrendelni az adott terméket.
A rendszer működése hasonló a Nemzeti Kommunikációs Hivataléhoz (NKOH), amelyről ebben a cikkben írtunk:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.