MIÉRT TÁMOGATHATJA AZ ÁLLAM A FIDESZT A VÁLASZTÁSOKON?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.08.21.

„A munkásosztály marxista–leninista pártja a társadalom vezető ereje” – állt a Magyar Népköztársaság 1972-ben módosított Alkotmányában. A 2011-ben csak a Fidesz–KDNP képviselői által megszavazott Alaptörvény visszafogottabb, de a választások utáni nemzetközi és szakmai értékelések mégis mindig megállapítják, hogy a választási jogszabályok és bírósági értelmezésük nyomán a magyar állam mégsem semleges szereplő a pártok versenyében.

Az állam és a kormánypártok összefonódása a 2024-es választásokon is jelentős anyagi hozzájárulást jelentett az utóbbiaknak, komolyan torzítva a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt – állapította meg civil szervezetek közös jelentése. Az állam, a kormány és a kormánypárt közti határok elmosódása a kampányban azt jelentette, hogy az állam az egyik versengő pártot támogatta, nem volt semleges a politikai versenyben.

Az állam semlegességének sérülése-e az is, hogy az elveszített paksi választás után elvette az önkormányzattól az atomerőmű – évente sokmilliárdos – iparűzésiadó-bevételét, és átadta a fideszes többségű megyei önkormányzatnak?

A kommunista pártállamban – ahogy elnevezése is mutatja – az állam a legalsó szintekig (sőt a munkahelyekig) egy ideológia és egy párt mellett elkötelezve és irányításával működött, amit az Alkotmányba és a jogszabályokba is belefoglaltak. Ezt számolta fel az 1989–90-es rendszerváltás. Cikkünkben azt igyekszünk megmutatni, milyen választójogi környezetben és gyakorlattal valósult meg az állam semlegessége a Nemzeti Együttműködés Rendszerében 2010 után.

Hol érvényes az állam semlegessége?

Az állam semlegessége nem szerepel az alkotmányban/Alaptörvényben, mégis alkotmányos értelmező elvnek tekintik. Még a mostani Alkotmánybíróság (AB) is leírta ezt több döntésében – aztán a semlegességnek a konkrét ügyben történt sérelmét már rendszerint nem tekintette jogsértőnek.

A modern liberalizmus meghatározó gondolkodója, John Rawls szerint az állam nem foglalhat állást polgárainak a jó életre vonatkozó versengő felfogásai között, és nem részesítheti előnyben e felfogások egyikét sem azon az alapon, hogy az lényegénél fogva értékesebb vagy magasabb rendű más felfogásoknál.

Ugyanakkor az államot a kormány – és jogszabályalkotással a kormánytöbbség – működteti. Az általuk kialakított szabályok alapján legitim módon előnyben részesít bizonyos csoportokat, vagyis az állam alaptermészetét tekintve mégsem semleges, hiszen a választásokon győztes elit csoportok akarata alapján működik. Az állam és szervei nem semlegességét mondta ki a Kúria egy 2019-es, a korábbi választási ítélkezési gyakorlatát jelentősen megfordító ítéletében – erről később bőven lesz szó.

Akkor milyen területen értelmezhető, értelmezendő az állam kötelező semlegességének elve?

...

ITT OLVASHATÓ