MIÉRT SZABADULT EL AZ IFLÁCIÓ?

PORTFOLIO
Szerző: BOROS GERGŐ
2024.08.14.

Melyek az elmúlt évek drámai globális és hazai inflációs folyamatainak valódi mozgatói? Még a szakma sem tudja erre az egyértelmű választ. Ugyanis a 2009-2019 közötti hatalmas jegybanki „pénznyomda” ellenére sem alakult ki infláció. Ellenben a Covid időszak alatti pénznyomtatás szinte egyik pillanatról a másikra rekordokat döntögető globális inflációt eredményezett. Érdekes hogy 2008-ban, az amerikai ingatlanpiaci összeomlás után a jegybankok több mint 10 ezer milliárd dollárt teremtettek fedezetlenül, de nagyobb inflációs következmények nélkül. Ám a Covid alatt nyomtatott pénz közvetlenül a fogyasztókhoz jutott. Mit tanulhatunk ebből? Mi vár ránk a következő években a pénzromlás frontján?

Manapság egyre több cikket olvasni és egyre több nyilatkozatot hallani közgazdász körökből, amelyek keresik a tudományos igényességű, érdemi választ – és a tanulságot – az elmúlt évek nagy inflációs hulláma kapcsán. Egy lényeges mondatban összefoglalva: az az igazi dilemma, hogy miként lehetséges, hogy a 2009-2019 közötti hatalmas jegybanki pénznyomda nem okozott inflációt, majd amikor ezt a pénznyomtatást megismételték a Covid időszak alatt, akkor szinte egyik pillanatról a másikra 40 éves rekordokat döntögető infláció köszöntött be szerte a bolygón, kiemelten a fejlett gazdaságokban.

Nézzünk az inflációs trendek mögé!

A következőkben kísérletet teszek a fenti látszólagos „anomália” magyarázatára. Ez a jelenség ugyanis bőven tele van ellentmondásokkal első ránézésre, mi több: még másodikra is. A klasszikus közgazdasági iskolák szabályainak ellentmondanak a történtek, a valóságban mégis nagyon is így alakult. Nézzük tehát, mi is történt a két fent említett „bankjegy-nyomtatási” periódusban...

ITT OLVASHATÓ