MÁSOK IS KEDVET KAPTAK AZ UTÓBBI IDŐBEN, HOGY LEMÁSOLJÁK AZ OROSZ KÜLFÖLDIÜGYNÖK-TÖRVÉNYT

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2024.08.22.

Amit Magyarországon szuverenitásvédelemnek hívnak, az a tágabb régióban sem ismeretlen fogalom: Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban szintén a „külföldről finanszírozott szervezetek” ellen vívnak harcot, ezzel pedig a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el. Már Orbán barátai, Fico és Dodik is hasonló törvényeket terveznek.

Tavaly decemberben fogadta el a magyar parlament a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt: egy olyan gumiszabályt, amely szellemiségében az orosz külföldiügynök-törvényre hasonlít.

A szuverenitásvédelminek nevezett törvényben és az orosz külföldiügynök-törvényben közös elem, hogy kockázatnak bélyegzik azokat a személyeket és szervezeteket, amelyek bármilyen módon részt vesznek a hazai közéletben, és a munkájukhoz külföldi szervezetektől (is) kapnak támogatást. Ezeket a szereplőket különböző módokon és módszerekkel vizsgálják és büntetik. (Nem ez az első eset, hogy orosz mintára készül magyar törvény: a 2017-es - később EU-s nyomásra visszavont - civil törvény esetében szövegszerű egyezést is ki lehetett mutatni az orosz külföldiügynök-törvénnyel.).

Bár a magyar kormánypárti politikusok kezdetben tagadták, hogy a szuverenitásvédelminek nevezett törvény a civil szféra és a független sajtó elleni kampány része lenne, azóta már a gyakorlatban is látszik, kiket és hogyan céloz a törvény által felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal. Például:

- június végén átfogó eljárást indítottak az Átlátszó oknyomozó szerkesztőség és a korrupció elleni harccal foglalkozó Transparency International Magyarország ellen;

- kétes módszertanú „tanulmányok”-ban listázták a hivatal megítélése szerint „háborúpárti” újságokat és „dezinformációt” terjesztő cikkeket;

- állami szerveket pedig azzal kerestek meg, hogy folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést végezzenek számukra, például magánszemélyek bankszámláiról akartak kimutatásokat kapni - ahogy ez az Átlátszó által kiperelt dokumentumokból kiderült.

Független magyar szerkesztőségek - köztük a Lakmusz is - már tavaly decemberben közös nyilatkozatban tiltakoztak a törvény ellen.

Az elmúlt hónapokban a (tágabb) régiónk más országaiban is napirendre kerültek hasonló tartalmú szabályozások, javaslatok:

- Grúziában és Kirgizisztánban nemrégiben fogadtak el külföldiügynök-törvényt,

- a boszniai Szerb Köztársaságban, Szlovákiában és Törökországban törvényjavaslatot nyújtottak be,

- Észak-Macedóniában és Szerbiában pedig egy-egy párt javasolt a külföldi befolyás elleni szabályozást...

ITT OLVASHATÓ