KÖZÉP-EURÓPAI REKORDER LETT BUDAPEST, DE MÁR LÁTHATÁRON AZ AIRBNB-SZIGORÍTÁS

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2024.08.12.

A járvány alatti sikertelen próbálkozások után újra napirenden van a rövidtávú lakáskiadás budapesti újraszabályozása, miután a VI. kerületi önkormányzat augusztus elején bejelentette, szeptemberben ügydöntő szavazást tartanak a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának betiltásáról.

A szavazás szeptember 2-tól kezdve két hétig tart majd, és online, illetve személyesen is szavazhatnak majd 16 éven felüli, állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kerületiek. Ők a szavazást megelőzően kapnak a kerülettől egy kiadványt a tiltás mellett és ellen szóló érvekkel, emellett a kerület konferenciát is szervez a témáról.

Nincs középutas megoldás a VI. kerület szerint

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a szavazás bejelentéséről szóló Facebook-posztban azt írta, a teljes tiltás azért merült fel, mert a kerületnek nincs eszköze arra, hogy ellenőrizze, hogy egy lakást pontosan hány napra adnak ki egy éven belül. Így a részleges korlátozás nem is jöhet szóba, miközben a teljes tiltás esetén már egy próbavásárlás is elég az ellenőrzéshez. Soproni azt is megígérte, hogy az eredmény ügydöntő lesz, és amennyiben a kerületiek a tiltás mellett döntenek, az önkormányzat már az év végén rendeletet hoz, ami alapján 2026 januárjától válna illegálissá a kerületben a rövidtávú lakáskiadás.

Ennek szabályozása és a szegmenssel kapcsolatos problémák az elmúlt években időről-időre előjönnek, de a VI. kerületi tiltás lenne a legdrasztikusabb intézkedés, ha emellett döntenének a kerületiek. A Soproni Tamás vezette önkormányzatnak sem ez az első kezdeményezése, tavaly nyáron a VI. kerület ugyanis „Airbnb-kommandót” indított, amelynek feladata az illegálisan működő szálláshelyek bírságolása volt.

A rövidtávú lakáskiadással foglakozók már korábban is pártolták az illegálisan üzemelő szállások elleni fellépést, azonban a tiltást nyilvánvalóan ellenzik. Azt Soproni sem tagadja, hogy a rövid távú szálláshelykiadás sok előnnyel és hátránnyal is jár.

Sok kerületi számára a rövidtávú lakáskiadás jelenti a megélhetést, mások számára munkalehetőséget biztosít. Sokan másodlagosan élvezik az előnyeit, például kereskedőként vagy vendéglátósként. És azt sem szabad elhallgatni, hogy az önkormányzatnak ez évi csaknem 700 millió forintos bevételt jelent

– mondta Soproni. A Népszavának nyilatkozva ugyanakkor az árnyoldalak kapcsán megjegyezte, hogy az Airbnb miatt a kerületben elszálltak az albérletárak, a rövidtávra kiadott lakások lakói gyakran zavarják a környéken élőket, és emiatt kiürülnek a fővárosi belső kerületek. „Elsősorban nem is a közösségi együttélés szabályait be nem tartó turisták, hanem a belváros kiürülése a legnagyobb probléma, és az, hogy egy fiatal hogyan nem tud vásárolni ma már a legszebb álmaiban sem egy belvárosi ingatlant” – mondta erről a Mérce.hu-nak. A polgármester azt is elmondta, hogy nem lenne meglepve, ha a VI. kerület példáját a VII., VIII. és a IX. kerület is követné.

A rövidtávú lakáskiadás újraszabályozása legutoljára 2020-ban merült fel komolyabban, miután a járvány miatt összeomlott az iparág. Ahogy erről akkoriban részletesebben is írtunk, a kormány a Szállodaszövetség több éve tartó lobbizását követően gondolkodott el az országos szintű újraszabályozáson, de végül önkormányzati hatáskörbe tolta az ügyet, vélhetően a számos eltérő érdekű szereplő – a vállalkozás szabadságára hivatkozó lakástulajdonos, a turistákból élő vendéglátós, a magát versenyhátrányban érző hoteles, a legénybúcsúk melléktermékeit kerülgető gyalogos, a magas lakbérek miatt a belvárosból kiszoruló magyar fiatal, a turistáskodás alatt saját konyhára vágyó család – által okozott bonyolultság miatt.

2020-ban Karácsony Gergely főpolgármester megígért egy fővárosi egységes koncepciót, amit viszont végül nem fogadtak el, és ahogy a Hvg.hu tavalyi cikkéből kiderül, kerületi szinten sem jutottak messze az önkormányzatok a terület újraszabályozásában.

A közelmúltban viszont nem csak a VI. kerületi szavazás jelentett újdonságot ezen a területen. Július végén a Portfolio.hu arról írt, hogy az iparágban olyan szabályozási tervekről terjednek pletykák, amely alapján legfeljebb évi 150-180 napban engedélyeznék a magyarországi magán- és egyéb szálláshelyek működését. És habár a tervekről az érintett érdekvédelmi szervezeteket nem tájékoztatták – a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke az ezekről szóló híreket kacsának is minősítette -, az biztos, hogy

az elmúlt hetekben új lendületet kaptak az Airbnb hazai szabályozásáról szóló viták...

ITT OLVASHATÓ