Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.08.22.
Még ha csak félig lenne üres
A szűk 3900 néző nagyjából negyedházat jelent a 14200 fő befogadására alkalmas fehérvári arénában. Ez elsőre nagyon kevésnek tűnhet, ám valójában nem az, vagy legalábbis nem kiugróan az. A csapat meccsein a 2023/2024-es idényben ugyanis az átlagos nézőszám is csak egy hajszállal volt magasabb ennél. Így a közel 15 milliárd forintból épített stadion kapacitáskihasználtsága a teljes szezonban a 30 százalékot sem érte el. Ez rendkívül alacsony, azonban korántsem egyedi az elmúlt évtizedben százmilliárdokból felhúzott arénákban.
Nemrég részletes cikkben mutattuk be a 2014 és 2024 közötti magyarországi stadionprojekteket. Az előző bő tíz évben összesen 27 ilyen fejlesztés valósult meg közel 600 milliárd forint értékben. A pénz több mint fele a Puskás Arénára és a tavaly átadott atlétikai stadionra ment el, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek.
A két gigaberuházás mellett még további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült*, ezek közül a nyíregyházit azonban még nem adták át hivatalosan. Az újonnan felhúzott stadionok költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi esetben az állami ráfordítás ennél kisebb volt, és ezeknél a beruházásoknál jellemzően átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés valósult meg az állam által biztosított százmilliókból.
A tizenkét új, már átadott stadion közül pedig korántsem a fehérvári kihasználtsága a legrosszabb. Bár a sóstói aréna is eléggé hátul kullog, de a nagyon hasonló összegből megvalósított debreceni, szegedi és szombathelyi stadionokban is ritkán jön össze, hogy minden harmadik széken nézők üljenek a helyi csapat bajnoki meccsein...
A szűk 3900 néző nagyjából negyedházat jelent a 14200 fő befogadására alkalmas fehérvári arénában. Ez elsőre nagyon kevésnek tűnhet, ám valójában nem az, vagy legalábbis nem kiugróan az. A csapat meccsein a 2023/2024-es idényben ugyanis az átlagos nézőszám is csak egy hajszállal volt magasabb ennél. Így a közel 15 milliárd forintból épített stadion kapacitáskihasználtsága a teljes szezonban a 30 százalékot sem érte el. Ez rendkívül alacsony, azonban korántsem egyedi az elmúlt évtizedben százmilliárdokból felhúzott arénákban.
Nemrég részletes cikkben mutattuk be a 2014 és 2024 közötti magyarországi stadionprojekteket. Az előző bő tíz évben összesen 27 ilyen fejlesztés valósult meg közel 600 milliárd forint értékben. A pénz több mint fele a Puskás Arénára és a tavaly átadott atlétikai stadionra ment el, amelyek külön-külön is közel 200 milliárd forintba kerültek.
A két gigaberuházás mellett még további 13 olyan projekt volt, ahol ténylegesen új stadion épült*, ezek közül a nyíregyházit azonban még nem adták át hivatalosan. Az újonnan felhúzott stadionok költsége 2 és 18 milliárd forint között szóródott. A többi esetben az állami ráfordítás ennél kisebb volt, és ezeknél a beruházásoknál jellemzően átépítés, bővítés vagy egyéb fejlesztés valósult meg az állam által biztosított százmilliókból.
A tizenkét új, már átadott stadion közül pedig korántsem a fehérvári kihasználtsága a legrosszabb. Bár a sóstói aréna is eléggé hátul kullog, de a nagyon hasonló összegből megvalósított debreceni, szegedi és szombathelyi stadionokban is ritkán jön össze, hogy minden harmadik széken nézők üljenek a helyi csapat bajnoki meccsein...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.