Szerző: BIHARI ÁDÁM
2024.08.14.
Több mint harminc gyermekvédelemben dolgozó megkérdezésével vettük végig, mi változott szerintük a bicskei botrány után eltelt fél évben a gyermekvédelemben. Nem árulunk zsákbamacskát: a kormány eddigi intézkedései a dolgozók szerint még jobban felgyorsították az elvándorlást a már eddig is kritikus munkaerőhiánnyal működő intézményrendszerből. A válaszadók több mint harmada is emiatt döntött úgy, hogy most hagyja el a pályát.
Széles spektrum
A gyermekvédelmet már évekkel ezelőtt a zászlajára tűző kormány a februári politikai vihart követően gyermekvédelmi reformot ígért. Ennek részeként eddig lezajlott a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek átfogó pszichológiai vizsgálata, júniusban pedig egyértelművé vált, hogy szinte a teljes állományt komoly, a magánélet legprivátabb részleteire is kiterjedő vizsgálat alá vetik. Arról, hogy hogyan forgatják fel a hatóságok a gyermekvédelmi dolgozók hálószobatitkait, itt írtunk részletesen.
35 válaszadónk között van kilenc gyermekfelügyelő, hét nevelőszülő, négy nevelő, két gyermekvédelmi gyám, két csoportvezető, egy megyei család- és gyermekjóléti szolgálati szakmai vezető, egy megyei család- és gyermekjóléti szolgálat családgondozója, egy lakásotthon vezetője, egy fővárosi gyermekotthon intézményvezetője, egy facilitátor (olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő), egy ügyintéző, egy családsegítő és egy javítóintézetben dolgozó szakember; titulusaik néha átfedik egymást (van, aki nevelőszülőként és más formában is a rendszer része).
Számuk közel egyenlő arányban oszlik meg fővárosi és vidéki intézmények, illetve nevelőszülők esetében a lakóhelyük szerint. Vannak köztük, akik gyermekotthonban, lakásotthonban vagy speciális gyermekotthonban dolgoznak, egyikük javítóintézetben...
A gyermekvédelmet már évekkel ezelőtt a zászlajára tűző kormány a februári politikai vihart követően gyermekvédelmi reformot ígért. Ennek részeként eddig lezajlott a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek átfogó pszichológiai vizsgálata, júniusban pedig egyértelművé vált, hogy szinte a teljes állományt komoly, a magánélet legprivátabb részleteire is kiterjedő vizsgálat alá vetik. Arról, hogy hogyan forgatják fel a hatóságok a gyermekvédelmi dolgozók hálószobatitkait, itt írtunk részletesen.
35 válaszadónk között van kilenc gyermekfelügyelő, hét nevelőszülő, négy nevelő, két gyermekvédelmi gyám, két csoportvezető, egy megyei család- és gyermekjóléti szolgálati szakmai vezető, egy megyei család- és gyermekjóléti szolgálat családgondozója, egy lakásotthon vezetője, egy fővárosi gyermekotthon intézményvezetője, egy facilitátor (olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő), egy ügyintéző, egy családsegítő és egy javítóintézetben dolgozó szakember; titulusaik néha átfedik egymást (van, aki nevelőszülőként és más formában is a rendszer része).
Számuk közel egyenlő arányban oszlik meg fővárosi és vidéki intézmények, illetve nevelőszülők esetében a lakóhelyük szerint. Vannak köztük, akik gyermekotthonban, lakásotthonban vagy speciális gyermekotthonban dolgoznak, egyikük javítóintézetben...
A következőkben ők értékelik az elmúlt hat hónap változásait az általunk megadott szempontok alapján. Nem mindannyian adtak választ ugyanazokra a kérdésekre, mivel sokszor a beosztásuk és az intézmény formája is eltérő. Minden esetben az adott kérdésre válaszolók közti arányokat vizsgáltuk.
Ha hús van, uzsonna nincs
Az étkeztetés minősége a válaszadók túlnyomó többsége szerint nem változott, pedig a napi ötszöri étkeztetésre fordított költséget 2023 februárjában (egy évvel a bicskei botrány kirobbanása előtt) a ma már szinte értelmezhetetlennek tűnő minimumösszegről, 684 forintról 1500 forintra emelték.
Van, aki szerint nem lehet rendesen kijönni az állam által biztosított költségvetésből. „Nagyon kevés, ha az infláció mértékét nézzük. Tízóraira, uzsonnára nehezen jut, ha levest és második fogást is készítünk, pláne ha valamilyen hús is kerül az asztalra” – írja egy fővárosi otthon nevelője...
Ha hús van, uzsonna nincs
Az étkeztetés minősége a válaszadók túlnyomó többsége szerint nem változott, pedig a napi ötszöri étkeztetésre fordított költséget 2023 februárjában (egy évvel a bicskei botrány kirobbanása előtt) a ma már szinte értelmezhetetlennek tűnő minimumösszegről, 684 forintról 1500 forintra emelték.
Van, aki szerint nem lehet rendesen kijönni az állam által biztosított költségvetésből. „Nagyon kevés, ha az infláció mértékét nézzük. Tízóraira, uzsonnára nehezen jut, ha levest és második fogást is készítünk, pláne ha valamilyen hús is kerül az asztalra” – írja egy fővárosi otthon nevelője...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.