Szerző: VAJNA TAMÁS
2024.08.18.
„Előrejelzések arra utalnak, hogy a 2022. évihez hasonló, de akár ennél is súlyosabb aszályesemények előfordulási valószínűsége a Kárpát-Balkán régióban magas és időben előre haladva növekvő tendenciát mutat. A régió minden valószínűség szerint a klímaváltozás egyik krízisterületévé válik” – állapítja meg az a nemrégiben megjelent tanulmány, amelyben Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kollégái a klímaváltozás mezőgazdasági következményeit elemzik.
A kutatók azt állítják, hogy miközben a „globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válság és a klímaváltozás olyan külső tényezők, amelyekre a magyar agrárszektor alakítóinak nincs, vagy alig van hatása”, az egyetlen ésszerű alkalmazkodás helyett viszont a magyar agráriumban „a klímaváltozásnak leginkább kitett és a (...) válságban érintett gabonafélék és olajos növények részarányának a növekedését látjuk”.
Vésztjósló előjelek
Bár a globális gabonatermelés egy főre vetített átlaga az elmúlt évtizedekben „a mezőgazdasági forradalom dicsőséges napjait felidézve dinamikusan növekedett”, és 2020-ra meghaladta a „0,4 tonna/fő mennyiséget, régóta tudható az is, hogy a felmelegedés mértéke Európában kétszer gyorsabb a globális átlagnál. Nem véletlen, hogy 2015 óta kétezer éve nem tapasztalt, gyorsuló ütemű aszályhullám sújtja a kontinens régióit – állítja a Pinke mellett Ács Tamás, Fabók Veronika, Kalicz Péter és Jámbor Attila által jegyzett elemzés. Mint írják, ez az oka annak, hogy
„az 50. szélességi foktól délre, nagyjából a Frankfurt és Prága között húzott képzeletbeli vonal alatt a termésátlagok rendre elmaradtak az előző évek átlagaitól”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.