A SZAJNÁT IGENIS MEGTISZTÍTOTTÁK – A PÁRIZSI VOLT AZ ELSŐ TAKARÉKOS, FENNTARTHATÓ OLIMPIA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.08.15.

A látszattal ellentétben a franciáknak sikerült megtisztítani a Szajnát, legalábbis amennyire a további városi használathoz szükséges. A jó hír az, hogy a Dunára nem kell eurómilliárdokat fordítani: Budapesten akár most is nyílhatnának városi folyami uszodák, a legtöbb szakaszon olyan jó a vízminőség. A párizsi olimpia talán az első a modern játékok történetében, amit sikerült takarékosan megrendezni: sok új stadion helyett inkább a meglévő épületeket használták, bevonták a városi köztereket, és még az olimpiai faluval is egy korábbi ipari terület megkezdett rehabilitációját folytatták. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.

Egy olimpia soha nem csak a sportól szól, hanem arról is, hogy egy nagyváros megmutathatja a világnak: milyen a jövőképe, melyek a városfejlesztés aktuális prioritásai. Hosszabb ideje az a helyzet, hogy nem tolonganak a városok a lehetőségért, hogy olimpiát rendezhessenek, mivel hírhedten drága műfaj, és az előírások miatt rengeteg a lefaraghatatlan költség. Azt a meghirdetett célt, hogy a játékok észszerűbbek és fenntarthatóbbak legyenek, eddig sehol nem sikerült megvalósítani. De Párizs minden korábbi kísérletnél közelebb jutott hozzá. Nem ismétlődött meg Athén vagy Szocsi esete, ahol egyetlen rendezvény kedvéért óriási új sportinfrastruktúrát húztak fel, hogy aztán pár év múlva a világ a sorsukra hagyott, gazzal benőtt helyszínek fotóin hüledezzen. Ha egy négyévente mindig máshol megrendezett megaesemény nem lenne eleve pazarló,

azt is mondhatnánk, az idei volt az első, urbanisztikai szempontból nagyjából fenntartható olimpia.

Ettől még egy modern olimpia rettenetesen drága. Ha csak a sportrendezvényekkel kapcsolatos költségeket nézzük – és általában ezt veszik összehasonlítási alapnak, mivel a városi infrastruktúra-fejlesztéseknél nagyon nehéz eldönteni, hogy egy metróvonal vagy repülőtéri terminál tényleg az olimpiára épült-e –, akkor a párizsi nagyjából a hatodik legdrágább olimpia volt. A pontos lista az Oxfordi Egyetem kutatóinak négy évvel ezelőtti tanulmánya alapján (az utóbbi két olimpia adataival kiegészítve) így néz ki:

Szocsi téli olimpia (2014): 21,89 mrd dollár

Londoni nyári olimpia (2012): 14,96 mrd dollár

Riói nyári olimpia (2016): 13,69 mrd dollár

Tokiói nyári olimpia (2021): 10,45 mrd dollár

Barcelonai nyári olimpia (1992): 9,69 mrd dollár

Párizsi nyári olimpia (2024): 8,2 mrd dollár

Pekingi nyári olimpia (2008): 6,81 mrd dollár

A fenti listából látszik, hogy a franciáknak sikerült olcsóbb olimpiát rendezni, mint az előző három nyári játékok házigazdáinak, ami önmagában is eredmény. A korábbi, 20. századi nyári olimpiák költsége nagyságrendekkel kisebb volt, és általában a téli olimpiák is jóval kevesebb pénzt emésztenek fel – kivéve persze a valószínűleg örökrekordot felállító, az orosz birodalmi hatékonyságot a világnak parádésan bemutató szocsi téli olimpiát...

ITT OLVASHATÓ