A KORMÁNY AZT AKARJA, UTÁLJUK PÁRIZST

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.08.10.

Azt a magyar kormány, s ily módon az őt maximálisan kiszolgáló média már eleve eldöntötte, hogy a párizsi olimpia szörnyű lesz; a dekadens Nyugat látlelete, egy hanyatló társadalom kórképe. Eldöntötte akkor, amikor közeledett a játékok ideje, és felerősödött bennük az az érzés, hogy ez az olimpia Budapesten is lehetne. Sőt: igazában bennünket illetett volna meg a rendezés joga. (Más kérdés, hogy akkor se kaptuk volna meg, de ezt hagyjuk, mert lehetetlen bebizonyítani.)

Sértődött országként álltunk hozzá Párizshoz és ezt az érzést megpróbálta az egész jobboldal ráragasztani a magyar társadalomra.

Szóval a dolgok már jóval korábban elkezdődtek. A megalomániában szenvedő vezetés – értsd: Orbán Viktor – gigantikus olimpiát ábrándolt ide, miközben – meggyőződésem – a szíve mélyén mindig tudta és tudja ma is, olyan ábránd volt ez, amelybe belerokkant volna az ország. De most ez is mindegy: lényegében meghirdette, hogy utálni kell a francia fővárost; a verseny, pontosabban a rendezés rossz lesz, bűzlik majd a liberalizmustól, a francia politikától – mínusz Le Pen – és persze magától a Szajnától is… Ám erről később. A kiadott vezényszó csak erősebbé vált a megnyitó ünnepség után. Igaz: szokatlan volt, újszerű, és még azt is elfogadom, hogy megosztó. Egy történelmi pamflet volt, amely lehetőséget adott sokaknak, hogy félreértsék, félremagyarázzák, és erről az álláspontról akkor sem voltak hajlandók ellépni, amikor kiderült: saját műveletlenségük áldozataivá váltak. És alapvető ízlésbeli jeleneteket próbáltak átpolitizálni, kereszténység elleni támadásként értelmezni, és ezen a véleményen azóta sem voltak képesek változtatni.

Kimondom tehát: a párizsi olimpia a magyar politikai jobboldal áldozatává vált. Függetlenül a látottaktól, a tapasztaltaktól. Folyamatos összevetésbe került egy sosem volt budapesti rendezvénnyel. A Magyar Olimpia Bizottság elnöke például úgy fogalmazott: mi százszor jobb olimpiát rendeztünk volna. Bornírt butaság, de nem ő szállította a legvadabb állításokat. Aki olvasta a jobboldali sajtót, érzékelhette: a politikai elfogultság, a megfelelni vágyás, a vakság – és az a hit, hogy mások is vakok – naponta tetten érhető volt a jobbos nyilvánosságban. És – hogy ne lehessek azzal vádolva, hogy üres vádakat fogalmazok meg, bizonyítékok nélkül – álljon itt két illusztráció a Magyar Nemzetből. Két egymás követő nap két publicisztikából. „Fuldoklunk a woke-Szajnában”, áll a címben, alcímében pedig a következő: „Egy egész civilizáció, a Nyugat rothadásának képeit látjuk a párizsi olimpián”. Aztán a másik: „Genderpropaganda az olimpián” főcímmel, „A botrányos párizsi események is megmutatták: a valóság minket igazol” alcímmel jelent meg. A cikk maga aztán az új főellenség, Magyar Péter ellen fogalmazódik meg, fényes bizonyítékát adva annak, hogy minden mindennel és mindenkivel összefügg. Itt például úgy, hogy az írás szerint Magyar Péter hallgat, hallgat a megnyitó ünnepség botrányáról, valamint az algériai bokszoló ügyéről.

Nem mondom, hogy ne lehetne vitatkozni mindkettőről, ne lehetne azt állítani, hogy a megnyitó helyenként ízléstelen volt, szerintem nem volt az, de ez is csak egy vélemény, nem ítélet. És ne lehetne vitatkozni Helif nemi hovatartozásán, indulásának jogos, vagy jogtalan voltán. De ez a kérdés sem politikai szintre való, nem bizonyítja egy társadalom romlottságát, hanyatlását, még kevésbé egy nemzet alkalmatlanságát, pusztán azért, mert nem a szélsőjobb került hatalomra… A párizsi olimpia akkor is ilyen lett volna, ha a francia választások második fordulóját megnyeri Le Pen. Mert hát innen is fúj a szél, meg hát ugye onnan, hogy nekünk kellett volna rendezni…

ITT OLVASHATÓ