Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.08.29.
A megújuló Szabadság-szobor látványterveinek bemutatásával a Citadella 2020-ban indult felújítása a direkt politikai mezőbe került. (Persze az emlékezetpolitikai kánonok építése/újrafogalmazása/összeütközése miatt a műemlékvédelem eleve nem egy neutrális szakpolitika az olyan identitáspolitikai rezsimekben, mint a NER vagy az egyenlőségelvű progresszív woke-mozgalom.) Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-es, azóta több átalakításon átesett, de a rendszerváltás óta kellően tág és semleges értelmezési keretet kapó szobrának talapzatára egy – egyébként esztétikusan kivitelezett – nagy fehér kereszt kerül – derült ki a budai vár felújítását a Nemzeti Hauszmann Program alapján végző Várkapitányság augusztusi közleményéből, amelyet a HVG érdeklődése után posztoltak.
„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát” – írta a 2019. január 1-jétől a Budavári Palotanegyedet érintő kormányzati fejlesztési program megvalósítását irányító Várkapitányság Nonprofit Zrt.
Csak a szokásos: akció, reakció
A keresztállítás az elmúlt évtizedekben a politikai táborok közti törésvonalak megerősítésének egyik kiváló eszköze volt. A masszív cigányozással és finomabb, de egyértelmű zsidózással a politikai térképre felkapaszkodó, magát nemzeti-keresztény identitásúnak hirdető Jobbik a kétezres években folyamatosan vadkeresztállításokkal akciózott.
De a kereszténység és az állam, valamint a nemzet szimbolikus összekapcsolása nem csak Magyarországot jellemezte. A kereszt nyilvános terekben történő fölállítása/kitétele immár nem vallásos jelkép/gesztus, hanem a nemzeti és az európai identitás egyik szimbóluma.
A hír nyomán aláírásgyűjtés indult az emlékmű átépítése ellen, a kormánysajtó pedig a kereszténység megvallásának szabadságát kérte számon a tiltakozókon. Kilógott a szokásos kánonokból Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztőjének Facebook-posztja („A Mona Lisa nyakába sem pingálunk keresztet” – írta), de különösen Hofher József jezsuita szerzetesnek a Szemlélek portálon megjelent írása. A Jezsuita Roma Szakkollégium korábbi vezetője ironikus cikkben szólította fel a „Kármelita Államegyházat”, hogy ne szítson vallásháborút a keresztállítással, és ne mélyítse tovább „a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.