Szerző: TÓTH LÁSZLÓ
2024.07.01.
A hirdetmények szerint 10 hektárt (100 ezer négyzetmétert) meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdákhoz. Egy ekkora terület borászkodásra már elegendő lehet, de haszonnövények szántóföldi termesztéséhez 20 hektár is elég kevés. Vannak azonban ennél jóval nagyobb területek is az árverési csomagban: például 526 millió forintért induló licittel egy 116 hektáros csorvási földet kínálnak, amelyből 115 hektár a szántó és csak egy hektár az erdő.
Sok múlik persze a föld minőségén és az elhelyezkedésén. Akad például egy olyan Budapest XVII. kerületi, 61,6 milliós kikiáltási árú, valamivel több, mint 10,5 hektáros állami ingatlan is, amelyből 8,8 hektár szántó, csaknem 1,2 hektár erdő, a fennmaradó, fél hektárosnál kicsit nagyobb rész pedig kivett lakóház, udvar. Ez az ingatlan vélhetően lakhatásra és gazdálkodásra egyaránt alkalmas, ráadásul a fővárosban, ami nem tűnik rossz üzletnek, még ha a licitálás során az ár akár duplájára emelkedne is. Ám vigyázat, ebben az ingatlanban az állam tulajdoni hányada nem 1/1, azaz 100 százalék, hanem 105277/125969. A teljes terület vélhetően osztatlan közös tulajdon, és ha ez így van, az állam résztulajdonához logikusan elsősorban a többi résztulajdonosnak kellene hozzájutnia – az osztatlan felszámolása, illetve a rendezettség irányába tett egyik lépésként. Ez a kormány birtokpolitikájának egyik fontos célja, mivel a rendezetlen birtokviszonyok sokszor nehézzé vagy lehetetlenné teszik a hatékony gazdálkodást.
Szintén kedvezőtlen, hogy a rendszerváltás után a kárpótlás és a privatizáció miatt a birtokstruktúra szétaprózottá vált. A gazdaságok Magyarországon sok esetben még ma is nem a legideálisabb egybefüggő, hanem széttagolt, azaz itt-ott (sokszor több település határában elterülő), így-úgy megszerzett (vásárolt, örökölt, esetleg részben bérelt) területet művelnek. Ezen az elaprózottságon földcserékkel is lehetne javítani, az ilyesmit azonban – hiába buzdítja erre az állam – a magyar gazda Pató Pál úr óta nem sieti el. Még akkor sem, ha a koncentráltabb területen nagyobb profitot tudna termelni.
A rendszerváltozás utáni földtulajdon-váltás nadrágszíjparcellák melletti másik következménye az volt, hogy a föld tulajdoni és használati joga elvált egymástól. Pedig termelési és profitszempontból a termőföld bérleti díja sem elhanyagolható tényező. A helyzet ezen a téren ma már persze jobb, mint a 90-es és a 2000-es években volt, ahogyan a birtokok átlagos mérete is szépen meghízott mostanra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.