TÖBB KEVÉSBÉ NEVES ISKOLA KÉNE, AHONNAN JÖNNEK A DIÁKOK – ÍGY LÁTJÁK AZ EGYETEMEN A SAJÁT UTÁNPÓTLÁSUKAT

G7 / PODCAST
Szerző: HOLTZER PÉTER
2024.06.29.

„Lehet, hogy annak kellene jobban működnie, hogy akár egy kis faluból a nagyon tehetséges gyerek el tudjon jutni egy olyan középiskolába, ahol aztán fel tudják készíteni arra, hogy magas tudással tudjon bekerülni az egyetemre. Ezért talán teszünk is valamit, hiszen van egy Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program, ami nagyon sok középiskolát ér el, és ezek a középiskolák rendre jól is szerepelnek a felvételi számok alapján” – mondta Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

Hogyan látja a Semmelweis Egyetem mostanában az egyetemre felvételizőket? Mennyire koncentrálódnak a felvételizők egyre kevesebb és „elitebb” középiskolára? Miben tud a Semmelweis Egyetem a közoktatással együttműködni az egyetemi oktatásnak megágyazó alap- és középfokú oktatás javítása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a podcastban, amelynek Hafiek Andrea és Benyó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a vendége.

Az egyetem tehetséggondozó programja keretében a partneriskolák a diákoknak nyílt napot szerveznek, az egyetem folyamatos kapcsolatban áll az iskolával, a pedagógusokkal és a részt vevő gyerekekkel. „Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy leginkább azon múlik, hogy a gyereknek van-e esélye felkészülni, hogy milyen a tanára. Elképzelhető, hogy az iskola nem tudja megfizetni a vegyszereket, de ha olyan a tanár, akkor szerez. A legjobb példa a váci Boronkay, ami egy technikum. Van egy elképesztően lelkes biológia tanár, aki szervezi a csapatot. Tavaly kilencen kerültek be a Boronkayból” – mesélte Hafiek Andrea...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ