Szerzők: NÉMETH DÓRA, SZALAI BÁLINT
2024.07.22.
Nehéz megmondani a hazai tanárhiány pontos mértékét, jellemzően az állam sem segít ebben. A Közszolgállás portálon lévő álláshirdetések alapján idén igencsak megugrott a tanárokat kereső hirdetések száma. Ebben a cikkben ezt mutatjuk be részletes ábrákkal.
Magyarországon jó ideje egyre súlyosbodó tanárhiány van. Meglehetősen nehéz megmondani, pontosan hány tanár, tanító és egyéb szakember hiányzik a rendszerből, mert az állami adatok nem mindig megbízhatók, sokszor adminisztrálnak valótlan, a valóságnál szebb adatokat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Nahalka István oktatáskutató legutóbbi, nyilvánosan elérhető adatokból végzett becslése alapján a 2020/21-es tanévben már 34 ezer fő hiányzott a közoktatásból; húszezer pedagógus és 14 ezer nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (noks) dolgozó.
Idén újabb történelmi mélypontra süllyedt a hazai pedagógusok száma: 145 ezer fő dolgozott főállásban a közoktatásban. Ebben benne van a harmincezer óvodapedagógus is. A 145 ezer nagyjából fele általános iskolai tanár; az előző évhez képest a legnagyobb visszaesés itt volt tapasztalható a KSH adatai alapján.
Olyan munkakörökre kell gondolni, mint a rendszergazda, az iskolatitkár, a takarító, a dajka vagy a gyógytornász. Ebbe a hiányszámba Nahalkáék egyébként beleszámolták az akkor több mint kilencezer, nyugdíjasként visszafoglakoztatott pedagógust, illetve a csaknem négyezer hiányzó óvodapedagógust is.
Ez azonban csak egy összesített becslés, a tanárhiányt nem darabra kell számolni, hiszen hiába lenne rengeteg testnevelő tanár, nem fognak tudni matekot tanítani a gyerekeknek, nem ahhoz értenek. Hiába osztják be a történelemtanárt, hogy tanítson fizikát is néhány osztálynak, hogy papíron elrendeződjön az ügy, rosszul járnak azok a gyerekek, akiket ebben képzetlen emberek tanítanak.
2023 nyarától tovább súlyosbította tanárhiányt a kormány státusztörvénynek, bosszútörvénynek hívott szabályozása, amely kisebb egyszeri béremelés mellett jelentősen megnehezítette a pedagógusok munkakörülményeit.
Több ezer pedagógus hagyta el ezután pályát, miután az egyik legfontosabb követelésüket sem sikerült elérniük: hogy ne az aktuális kormány kényétől-kedvétől függően emelkedjen a fizetésük, hanem újra a minimálbérhez vagy akár a diplomásátlagbérhez kötődjön.
Az állam a probléma megvitatásától is igyekszik elzárkózni...
Magyarországon jó ideje egyre súlyosbodó tanárhiány van. Meglehetősen nehéz megmondani, pontosan hány tanár, tanító és egyéb szakember hiányzik a rendszerből, mert az állami adatok nem mindig megbízhatók, sokszor adminisztrálnak valótlan, a valóságnál szebb adatokat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Nahalka István oktatáskutató legutóbbi, nyilvánosan elérhető adatokból végzett becslése alapján a 2020/21-es tanévben már 34 ezer fő hiányzott a közoktatásból; húszezer pedagógus és 14 ezer nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (noks) dolgozó.
Idén újabb történelmi mélypontra süllyedt a hazai pedagógusok száma: 145 ezer fő dolgozott főállásban a közoktatásban. Ebben benne van a harmincezer óvodapedagógus is. A 145 ezer nagyjából fele általános iskolai tanár; az előző évhez képest a legnagyobb visszaesés itt volt tapasztalható a KSH adatai alapján.
Olyan munkakörökre kell gondolni, mint a rendszergazda, az iskolatitkár, a takarító, a dajka vagy a gyógytornász. Ebbe a hiányszámba Nahalkáék egyébként beleszámolták az akkor több mint kilencezer, nyugdíjasként visszafoglakoztatott pedagógust, illetve a csaknem négyezer hiányzó óvodapedagógust is.
Ez azonban csak egy összesített becslés, a tanárhiányt nem darabra kell számolni, hiszen hiába lenne rengeteg testnevelő tanár, nem fognak tudni matekot tanítani a gyerekeknek, nem ahhoz értenek. Hiába osztják be a történelemtanárt, hogy tanítson fizikát is néhány osztálynak, hogy papíron elrendeződjön az ügy, rosszul járnak azok a gyerekek, akiket ebben képzetlen emberek tanítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Az egyházi iskolákban jobbak a körülmények a Keresztény Pedagógusok Szövetségének alelnöke szerint
2023 nyarától tovább súlyosbította tanárhiányt a kormány státusztörvénynek, bosszútörvénynek hívott szabályozása, amely kisebb egyszeri béremelés mellett jelentősen megnehezítette a pedagógusok munkakörülményeit.
Több ezer pedagógus hagyta el ezután pályát, miután az egyik legfontosabb követelésüket sem sikerült elérniük: hogy ne az aktuális kormány kényétől-kedvétől függően emelkedjen a fizetésük, hanem újra a minimálbérhez vagy akár a diplomásátlagbérhez kötődjön.
Az állam a probléma megvitatásától is igyekszik elzárkózni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.