Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.07.25.
Frusztráltak a külügyminiszterek Orbán Viktor békemissziója miatt – sommázta körülbelül így Szijjártó Péter a legutóbbi uniós külügyminiszteri megbeszélését Brüsszelben a Weltwoche svájci hetilapnak adott videós interjúban. Orbán Viktor csaknem két hete a repülőgépen valahol Moszkva és Kína között adott hasonló interjút ennek a jobboldali médiumnak, és ugyanannak az újságírónak, aki a szemmel láthatóan privilegizált helyzetet élvez.
Az interjú elején a riporter összefoglalta Orbán Viktor állítólagos békemisszióját és hatásait két hét távlatából. Szijjártó szerint irigyek az uniós vezetők Orbán nemzetközi sikerére, mert rajta kívül egy olyan politikus sincs, aki szót tudna érteni Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, Erdogannal vagy éppen Donald Trumppal. És abban is biztos, hogy még maguk elől is titkolják, hogy rossz stratégiát követnek. Az a kérdés viszont nem hangzott el: lehet, hogy azért, mert nem akarnak ilyen diktátortípusú vezetőkkel értelmetlen tárgyalást folytatni. Szijjártó bizonygatta, hogy a saját nevében beszélt Orbán Viktor és nem az EU nevében, és erre utaló jeleket sem találnának az uniós vezetők, ha utánanéznek. Orbánt az egész világon és a térségben is nagyra értékelik – állította Szijjártó. Aki elmondta még azt is, hogy a tanácsi üléseken a kollégák nem merik elmondani, amit neki elmondanak, és messzemenőkig dicsérik az ő bátorságát, mert ő keményen beszól mindenkinek. Josep Borrell külügyi főképviselőt Európa Bidenjének nevezte. S hogy nem akarnak Budapestre jönni a miniszterek informális találkozóra? Kit érdekel? – jelentette ki Szijjártó. Szerinte a liberalizmus az egyik legagresszívebb és legdiktatórikusabb politikai ideológia, amelyik senkivel és semmivel szemben nem toleráns és nincs erkölcsi értékrendje. Váltig állította, már csak 3 hónapot kell várni a békére, mert azt Trump fogja elhozni Ukrajnába.
Ukrajna Magyarországra és Szlovákiára borította az asztalt
A lengyel támogatással alapított CEPA, washingtoni jobboldali think tank – ami egykoron büszkén hirdette Orbán és Kacynszki azonos álláspontját a jogállami-uniós kérdésekben, most maró kritikával illette a magyar kormányfőt, akit „örömmel töltött el” a hazájukért harcoló ukránok ellen kijátszani Kreml-párti politikáját. De most Ukrajna Magyarországra és Szlovákiára borította az asztalt, ami fölöttébb nevetséges lenne, ha nem kellene most ezt tényleg komolyan vennünk. Mint ahogy ez a cikk, úgy csaknem minden, hazánkkal foglalkozó írás a nemzetközi sajtóban a Lukoil-csapok elzárásával és annak következményeivel foglalkozik. Mint ismeretes, júniusban döntött Ukrajna, területéről nem mehet több Lukoil olaj Magyarországra, mert az Oroszországnak ezért fizetett pénzből gyilkolják az ukrán népet, finanszírozzák Moszkvában a háborút. Július 18-án a magyar és a szlovák kormány is konstatálta, hogy nem jön több olaj az orosz cégtől Ukrajnán keresztül és azt követelték levélben az EB-tól, hogy rendezze le Brüsszel az ügyet Ukrajnával. A cikk többször utal arra, annyi orbáni bántás és zsarolás után most elégtételt vehet Brüsszel. A szerző szerint elég egyértelmű, hogy a benzinárak megemelkednek, és ennek árát a magyar kormány fizeti politikai következmények formájában. Nem mellesleg felteszi a kérdést is, miért nem állította le Kijev a területén áthaladó, összes orosz energiaszállítást. S az is kérdés, ha már júniusban meghozta döntését Zelenszkij, akkor Orbán miért nem kérdezett rá, amikor meglátogatta őt elnöki hivatalában? Az írás azonban leszögezi azt is, hogy bár aligha bizonyítható, de számos hírforrás a CEPA-nak megerősítette, hogy az energiaárakat kontroll alatt tartva tudta szavazóit is kontroll alatt tartani.
A Fitch Ratings legfrissebb elemzésében is ezzel az üggyel foglalkozik, arra helyezve a hangsúlyt, hogy energiabiztonsági kockázatot jelent az ukrán lépés nemcsak rövid, de középtávon is. Ugyan a Mol már tervezi, hogy 50%-kal csökkenti az év végére az orosz energiafüggőséget, de 2026-nál előbb aligha rendeződnek megnyugtatóan a dolgok, ami a cég értékelésében is megmutatkozhat.
A Kyiv Independent ez ügyben arra koncentrált, hogy Szijjártó befenyegette az Európai Uniót, hogy ha Brüsszel nem intézi el Ukrajnával a Lukoil további zavartalan olajtranzitját Magyarországra, akkor visszatartja a 6,5 milliárd eurós, az Ukrajnának Béke Alap forrásait, amellyel a tagországokat kompenzálják a katonai segítségért.
A rekordbüntetés még mindig téma
A témával alaposan foglalkozik többek között a Bloomberg, az EUObserver is. De ugyanúgy téma lett a magyar kormánynak küldött uniós figyelmeztetés, miszerint több mint 200 millió euró büntetést kell fizetnie, és nemteljesítés esetén naponta 1 milliót a migrációs szabályok megszegése miatti bírósági végzés semmibevétele miatt.
A témával alaposan foglalkozik többek között a Bloomberg, az EUObserver is. De ugyanúgy téma lett a magyar kormánynak küldött uniós figyelmeztetés, miszerint több mint 200 millió euró büntetést kell fizetnie, és nemteljesítés esetén naponta 1 milliót a migrációs szabályok megszegése miatti bírósági végzés semmibevétele miatt.
További kritikák Magyarországgal szemben
És az idő lejárta miatt csak az említés szintjén legyen még szó a Washington Postban is megjelent írásról, arról, hogy ismét súlyos kritika érte a kormányt a legfrissebb uniós jogállami normasértések okán. Orbánék mellett az olaszoknál és a szlovákoknál is hasonló a jogállami helyzet megítélése Brüsszel részéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.