NÉPSZAVAZÁS A KIEMELT BERUHÁZÁSOKRÓL: HÁROM CÉL, EGY ESZKÖZ

MÉRCE
Szerző: TORDAI BENCE
2024.07.27.

Örömmel olvastam Jámbor András írását az antiorbánizmuson túli baloldali stratégiáról, és épp egy válaszcikken gondolkoztam, amikor megérkezett a Mérce megtisztelő felkérése, hogy írjak a kiemelt beruházások ellenében szerveződő népszavazásról. Ez csak megerősített abban a meggyőződésben, hogy össze kell kötni a kettőt, mert minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, amennyit át lehet fordítani politikai cselekvésbe – márpedig egy népszavazás kiíratása, vagy egy önmagában és szimbolikusan is fontos, mélyen kártékony törvény eltörlése politikai cselekvés a legjavából.

András átfogó elemzését és kritikáját adja az antiorbánizmus politikai gyakorlatának, alternatívaként, pozitív ellenpéldaként pedig egyrészt nemzetközi baloldali (relatív) sikertörténeteket, másrészt ígéretes (bár rendre félresikló) hazai kezdeményezéseket idéz fel: a rabszolgatörvény elleni kiállást, a tanár- és diáktüntetéseket. Ezek tanulságait is észben tartva

érdemes végiggondolni, mit jelenthet a magyar ellenzék (és benne a zöld baloldal) számára az a népszavazás, amelynek most kezdődött meg az aláírásgyűjtő kampánya.

A következőkben három közelítésben érvelek amellett, hogy a „stop kiemelt beruházások!” népszavazás fontos, hasznos és eredményes közös ügyünk lehet. Először a törvényt (és az eltörléséről szóló ügyet) magát érdemes tekinteni, azután térek át arra, mit jelenthet ez az ellenzék számára, végül pedig ráfordulunk a kérdésre, hogy milyen hatással lehet egy népszavazási kampány a NER-re. Meleg van, ezért a tikkadt (vagy sietős) olvasóknak megelőlegezem a végkövetkeztetést: a kiemelt beruházások elleni népszavazás olyan eszköz, amely három különböző, de egymással szoros összefüggésben lévő célt is jól szolgál – érdemes lenne megragadni!

...

ITT OLVASHATÓ