Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.07.31.
Megint Várhelyi Olivért jelöli Magyarország uniós biztosának Orbán
Orbán Viktor azt mondja, meg akarja tartani Brüsszelben mostani EU-biztosát, Várhelyi Olivért, de kevesen gondolják, hogy ez több lenne nyitó lépésnél abban a játszmában, amely egész ősszel folytatódik majd – írja Brussels Playbook című hírlevelében a Politico amerikai portál.
Orbán az X közösségi felületen úgy vélekedett, hogy Várhelyi jó munkát végzett szomszédságpolitikai és bővítési biztosként. Brüsszelben viszont sokan más véleményen vannak, és bírálják Várhelyit amiatt, ahogyan kezelte portfóliójának az ügyeit, így azért, ahogyan a jogállamiságra és demokráciára vonatkozó aggodalmakhoz viszonyult a tagjelölt országok tekintetében. Ráadásul tavaly egy alkalommal egy bekapcsolva maradt mikrofonnak köszönhetően hallani lehetett, amint idiótának nevez EP-képviselőket, vagyis vérig sérti azokat, akiktől azt várná, hogy megszavazzák újabb ciklusra történő meghosszabbítását. Tekintettel arra, hogy Várhelyit csaknem bizonyosan elutasítaná az Európai Parlament, a Politico szerint a független magyar médiában azt találgatják, mi lehet Orbán B-terve, és a visszatérően említett név Győri Enikő fideszes EP-képviselőé.
Győri Enikőről az amerikai portál megírja, hogy Orbán hűséges híve, a szélsőjobboldali EP-képviselők elszigetelésének hangos bírálója. Ugyanakkor korábbi EU-ügyi miniszter, és ő irányította az előző soros magyar EU-elnökséget, amely szerzett jó pontokat. Emellett az ő jelölése segíthetné azt is, hogy a nemek arányát tekintve kiegyensúlyozott Bizottság jöjjön létre. Mindez azonban – hangsúlyozza a Politico – egyelőre csupán spekuláció, amihez sem a brüsszeli testület, sem a magyar kormány nem fűzött eddig megjegyzést.
Ugyanez a hírlevél szól arról is, hogy az Európai Parlament gazdasági bizottsága még nem döntötte el, hogy meghívja-e a magyar pénzügyminisztert arra a vitára, amelyen a soros magyar elnökség prioritásait vitatják majd meg. Egy belső feljegyzés szerint a magyarok azt kérték: azután tartsák meg az ülést, hogy Orbán szeptember 18-án az EP plenáris ülésén előterjeszti az elnökségi prioritásokat. Szokványos esetben a parlamenti bizottság ilyenkor meghívja az elnökséget adó ország szakminiszterét, de ezúttal célszerűbbnek tartják, hogy előbb egyeztessenek a bizottságon belüli frakcióképviselők.
Az EU is vizsgálja, miért engedi be könnyebben az oroszokat a magyar kormány
A londoni Financial Times eközben azt írja: az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt arra figyelmeztetett, hogy Budapest utat nyit az orosz kémek előtt, amikor lazítja az Oroszországból érkezők beutazási korlátozásait, és ezzel nemzetbiztonsági kockázatot idéz elő.
Manfred Weber, a Néppárt elnöke levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, azt kérve tőle, hogy vesse föl ezt a kérdést az EU-tagállami csúcsvezetők következő, októberi találkozóján. Weber szerint az uniós vezetőknek sürgős ellenlépéseket kell tenniük.
A Financial Times, amely betekinthetett a levélbe, emlékeztet arra, hogy Magyarország ebben a hónapban bejelentette: gyorsított vízumügyintézési rendszert vezet be nyolc ország – köztük Oroszország és Belarusz – állampolgárai számára, és ez egyben a kötelező biztonsági ellenőrzés eltörlésével jár. Budapest szerint a beutazók közül sokan az orosz technológiájú atomerőmű építésében fognak részt venni.
Weber azonban megkérdőjelezi az új rendszert, és úgy véli, hogy veszélyes kiskapu nyílik a kémtevékenység számára, ha nagy számban érkezhetnek oroszok Magyarországra minimális felügyelet mellett. "Ez a politika megkönnyítheti az oroszoknak a schengeni övezeten belüli mozgást és az EU-jog által megkövetelt korlátozások megkerülését” – figyelmeztet a néppárti elnök.
Az EU-jog értelmében – írja a Financial Times – a tagállami kormányoknak jogukban áll döntést hozni a jogszerű migráció és a munkavállalási engedélyezés ügyében. Azok a nem uniós állampolgárok, akiknek EU-vízumuk van, általános szabály szerint szabadon mozoghatnak a schengeni övezetbeli országok területén. Ezek száma jelenleg 29, és köztük van a nem EU-tag Norvégia és Svájc is. Az Ukrajna ellen 2022-ben indított háború miatti szankciók értelmében az oroszoknak nem tiltották meg a beutazást az EU-ba, de az oroszországi székhelyű légitársaságokat kitiltották az Unió légteréből, és több száz olyan személyt sújtottak beutazási tilalommal és vagyonzárlattal, akik a Kremlhez köthetők.
Lukasenka ablakot nyitott a nyugati befolyás előtt
Az EUObserver uniós hírportál szerint Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő, aki e hónap huszadikán ünnepelte hatalomra jutásának 30. évfordulóját, az elmúlt hetekben ablakot nyitott a nyugati befolyás előtt – vagy legalábbis jelezte, hogy nem érzi teljes kényelemben magát jelenlegi helyzetében. Átszervezte munkatársainak csapatát, új ember jelölt az elnöki adminisztráció élére, új külügyminisztert és új moszkvai nagykövetet nevezett ki. Szabadon engedett 19 politikai foglyot. Alábbhagyott a belarusz-lengyel határ felé irányuló migránsáradat, a belarusz külügyminisztérium pedig tárgyalási készségét jelezte Varsó felé. Maga Lukasenka szorgalmazta az EU-val való együttműködés helyreállítását. Az EUObserver szerint Moszkva meglepődve és elégedetlenséggel fogadta, hogy Minszk vízummentes beutazási lehetőséget biztosított 35 ország – köztük NATO-, illetve EU-tagállamok polgárainak. Ami viszont a legfontosabb, Lukasenka visszavont az ukrán határról olyan csapatokat, amelyeket csak néhány héttel ezelőtt vezényelt oda. Az EUObserver cikkírója szerint Lukasenka alighanem előrehozott elnökválasztást készít elő, amelyet a jogszabályok értelmében jövő év július 20-ig kell megtartani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.