2024. július 21., vasárnap

NEM A HÁBORÚ, HANEM AZ ELMÚLT 14 ÉV RABLÓGAZDÁLKODÁSA MIATT KELL „HÁBORÚS” KÖLTSÉGVETÉS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.07.21.


„Orbánnak ez csak egy újabb kommunikációs szólama, ami nem más, mint szemfényvesztés” – sommázta Inotai András a kormányfő péntek reggeli rádiós „interjújában” elhangzott újabb gondolatmenetet, amelynek a lényege, hogy Magyarországon jelenleg háborús költségvetésre van szükség. Bezzeg, ha sikerül békét teremteni, akkor elő lehet majd venni a fiókból a már kész békeköltségvetést. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője szerint a miniszterelnök azért rángatta elő az állítólagos háborús költségvetést – a korábbi háborús infláció mintájára –, mert az elmúlt 14 év orbáni politikája nyomán összeomlott a magyar költségvetés, és ki kellett találni valamilyen hívószót, amivel hülyíthető a társadalom.


Ha béke van, akkor abban a pillanatban egy más gazdasági helyzetben találja magát Magyarország, sokkal több lehetőséget tudnak kinyitni az emberek számára – így kezdte az állítólagos háborús költségvetéssel kapcsolatos specifikus mondandóját Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken elhangzott – interjúnak álcázott – kinyilatkoztatásában. Mint fejtegette: amíg háborús idők vannak, addig háborús költségvetést kell készíteni, „ha békét tudunk teremteni, akkor jön a békeköltségvetés”. Jelezte: a főbb pontjait illetően már „az asztalfiókban van a békeköltségvetés”, amelyet békeidőben terjesztene elő a kormány, és amely mintegy megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését.

Több kérdés is felmerül e gondolatsor kapcsán, eltekintve attól, hogy régen rossz, ha egy költségvetést – az előzmények, az aktuális folyamatok, számok és persze a hazai és nemzetközi környezet, meg kilátások ismerete nélkül – előre elkészítenek, majd akkor rángatják elő az asztalfiókból, amikor éppen azt gondolják, hogy most jött el az ideje. Mi az, hogy háborús költségvetés egy olyan országban, ahol – legjobb tudomásunk szerint – szerencsére nem dúl háború? Mi az, hogy békeköltségvetés? És egyáltalán, hogyan értelmezhető ez az egész? Úgy gondoltuk, a közgazdaságtan professzora meg tudja válaszolni a kérdéseinket, s ezekkel meg is kerestük Inotai Andrást...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.