„MOSZKVÁNAK TETT JÓT, NEM AZ EU-NAK” – ABLONCZY ÉS MAGYARI ORBÁNI DIPLOMÁCIÁRÓL ÉS PATRIÓTÁKRÓL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.07.11.

Világraszóló diplomáciai offenzívában a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika, és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól a HetiVálasz szerkesztőségi adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.


Részletek a műsorból:

Megint Magyarországtól visszhangzik a világsajtó. Kinek jó az orbáni „békemisszió”?

Ablonczy Bálint: „Érdemes kettéválasztani a dolgokat. A saját hatalmi pozíciója, illetve a kommunikáció megerősítése szempontjából ez egy kifejezetten sikeres projekt a miniszterelnök számára. Jól felépített a narratíva arról, hogy ő most az Európai Unió Tanácsának elnöke, tehát hatása van az európai ügyekre, és részint ezt a hatást arra használja, hogy a mindenki által borzalommal figyelt háborús eseményeket megakadályozza, lezárja, valamifajta közvetítést vigyen véghez. Ha azonban eggyel hátrébb lépünk, és a tágabb kontextust megnézzük, jóval kevésbé egyértelmű a kép, sőt inkább azt gondolom, hogy itt többet veszítünk a vámon, mint amit nyerünk a réven. Ugyanis arra építi a narratíváját a miniszterelnök, hogy szóba kell állni mindenkivel, és így közelebb jutunk a békéhez. Csak ha megnézzük a felek nyilatkozatait, akkor legalábbis az a képesség, ami nélkülözhetetlen a békekötéshez – hogy bízzanak benne a felek –, nem igazán látszik. (…) Érzékelhető volt az európai fölháborodás a miniszterelnök nem igazán egyeztetett moszkvai útja kapcsán. Kedden volt Budapesten az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében egy közlekedési miniszteri találkozó, ahová összesen hét ország küldte el a miniszterét. A többiek alacsonyabb szinten képviseltették magukat. Világos jelzése annak, hogy a magyar elnökség ilyesfajta kezdésével nem értenek egyet, és azt gondolom, hogy hosszú távú magyar nemzeti érdek szempontjából az ilyen típusú elidegenedések, konfliktusok, összecsapások a saját szövetségi rendszerünkkel nem segítik elő Magyarország érdekének az érvényesítését – és egyébként még az annyira vágyott békét sem.”

Magyari Péter: „Az biztos, hogy Orbán Viktor megmutatta, hogy nagyon komoly szövetségesei vannak a világpolitika színpadán. Állítása szerint néhány napon belül elérte, hogy fogadja őt Vlagyimir Putyin Moszkvában, és fogadja őt egy kínai elnök Pekingben, miközben előtte néhány nappal Kijevben járt, ahol Zelenszkij fogadta, illetve néhány nappal később, mint az egyik-NATO tagállam vezetője, alanyi jogon hivatalos Washingtonba a NATO-csúcsra. Ekkora kört nagyon kevés politikus képes manapság megtenni. Az újságok címlapjára került az egész világban majd’ két héten keresztül. Megerősítette azt a képzetet, hogy ő a világpolitika egyik tényezője, és jóval Magyarország katonai, gazdasági ereje fölötti a befolyása. De nézzük meg, hogy ez a túra kinek milyen céljait szolgálhatta. (…) Moszkvának és Pekingnek egyértelműen egy gyenge Európai Unió a célja. (…) Minél inkább vitatkozik az Európai Unió önmagával, annál nehezebb az ilyen új szabályokat meghozni, annál kevésbé kell tartani Brüsszel erejétől. Ezek az utak semmi mást nem váltottak ki közvetlenül, mint egy nagyon éles vitát az Európai Unión belül, ahol ismét megkérdőjelezték a magyar elnökség legitimitását, ahol elítélő nyilatkozatok születtek, ahol arról vitatkozik az Európai Unió, hogy Orbán Viktor a Tanács soros elnökeként mehetett-e volna ezekbe a városokba, kinek a nevében tárgyalhatott. Messziről nézve még gyengébbnek néz ki ez a szövetség, mint ezek előtt az utak előtt. Ha tehát azt nézzük, hogy közvetlenül ki járt jól, akkor sokkal inkább Moszkva és Peking, mint Brüsszel. Hogy személyesen Orbán Viktor mennyire járt jól, az hosszabb távon fog kiderülni.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ