KIDERÜLT: SZÉP CSENDBEN GIGAÖSSZEGŰ DEVIZAHITELT VETT FEL KÍNÁTÓL A MAGYAR ÁLLAM

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2024.07.25.

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A megjelölt hitelcél általános infrastrukturális beruházásokat takar, a kamatszint és a törlesztés ütemezése nem nyilvános, csupán annyit tudunk, hogy változó kamatozású, három éves lejáratú hitelről van szó. A devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül ezzel kritikus szint környékére emelkedett.

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrtuk ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudunk, hogy változó.

A hitelfelvételről nem találtunk kormányzati bejelentést. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel. Ha megkapjuk a választ, természetesen frissítjük a cikket.

Frissítés (7:57): az ÁKK időközben elküldte a választ, amelyet szó szerint idézünk: A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9%-on maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50% feletti szintnél...

ITT OLVASHATÓ